Cleo

A vacsora tálalása a tervezettnél tovább tart, de végül sikerül kiszednem az ételt a serpenyőből a tányérjainkra. Silvióval együtt eszünk, jelentéktelen dolgokról beszélgetünk. Érzem a szobában ólálkodó, elhallgatott feszültséget, az árnyékban leselkedő elefántot, de nem hozom fel az érzékeny témákat az asztalnál.

Úgy érzem, most mindketten olyan jó helyzetben vagyunk, hogy félek: bármit és b