Silvio

Cleo édes illata már azelőtt megcsapja az orromat, hogy kinyitnám a szemem. Újra az ágyamban tudni őt olyan, mint egy álom. Kinyújtom a kezem az oldalára, remélve, hogy megtalálom és a karjaimba vonhatom, de csak ürességre lelek; a lepedő már kihűlt a hiányától.

Kipattan a szemem, felülök, körbenézek a szobában, őt keresve. De sehol sincs. A fürdőszobában sincs.

A félelem már-már maga alá t