SIENNA

Tudnom kellett volna, hogy nem szabad kételkednem benne ebben a kérdésben.

Abban a pillanatban, hogy Dante elszakadt tőlem, és a csókjának tüze még mindig ott időzött az ajkamon, éreztem, ahogy eluralkodik rajtam a frusztráció. Nem iránta, hanem magam iránt. Az egész hetet azzal töltöttem, hogy ellöktem magamtól, azzal a gondolattal kínozva magam, hogy csak egy játék voltam számára, miközbe