SIENNA

A csend a szobámban ma éjjel nem volt békés. Ha valami, hát fullasztó volt.

Törökülésben ültem az ágyam szélén, a lámpa lágy fénye hosszú árnyékokat vetett a padló puha, krémszínű szőnyegére. A naplóm nyitva hevert előttem, a toll ritmikusan koccant a papírhoz. A leírt szavaim kuszák voltak, kissé elsietettek, elmosódva ott, ahol a kezem végigsiklott rajtuk. A csapongó gondolataim voltak ez