Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Leültem a fa alá. Azt hittem, nyugodtnak érzem majd magam, és kevésbé leszek feszült, amint mindent elengedek, de a körülöttem lévő csend nehezebbnek tűnt. Az elmém üres volt, de a melankólia súlyosan nehezedett a szívemre. Azt gondoltam, ha sosem vagy boldog, sosem leszel szomorú – és ezért tartottam mindig szoros gyeplőn az érzelmeimet. Soha nem hagytam, hogy túl magasra szárnyaljanak vagy túl m