A hajamat kócos kontyba fogtam, és belebújtam a fekete melegítőalsóba meg a pólóba. Egyszer az életben jól álltak rajtam, nem voltak túl szűkek, sem túl bővek – kényelmesen felejthetőek. Lorcan magamra hagyott, amíg zuhanyoztam.

Érezheti magát az ember valakihez egyszerre közel és távol?

Kifejezéstelen arcomat bámultam a fürdőszoba tükrében. Vártam, hogy valami eszembe jusson – bármi. Egy gondolat