Egy kuncogás hagyta el az ajkamat, aminek hatására a szeme azonnal rám szegeződött. És csak bámult.

A szívem kihagyott egy ütemet.

"Mi az?"

"Jobb, ha ez nem egy álom."

Homlokráncolva néztem rá. "Mi jobb, ha nem egy álom?"

"Te" – a válasza lélegzetvisszafojtott volt. A hüvelykujjával végigsimított az arcomon, hagyta, hogy a tekintete bejárja a vonásaimat. "Te vagy az az álom, amiről évek óta olyan