Torin szemszöge

– Furcsa, hogy nem vagy itt – mondtam, miközben hátradőltem az irodai székemben, a telefont a fülemhez szorítva.

– Biztosan az – válaszolta Giselle. A hangja egy kicsit másképp csengett a telefonon keresztül, mint ahogy megszoktam. – Végül is évek óta nem voltunk távol egymástól.

– Gyerekkorunk óta nem. Legalábbis egy-két napnál tovább sosem. És már egy hete, hogy elmentél – mondta