KAELIA SZEMSZÖGE

A szavai után beálló csend olyan volt, mint egy torkomnak szegezett penge.

A testem mozdulatlanságba dermedt, minden izmom megfeszült, a lélegzetem pedig fennakadt a félelem szoros csapdájában. Ébren volt. Kegyetlenül dühös. És úgy nézett rám, mintha a legszörnyűbb bűnt követtem volna el, amit csak el lehet képzelni.

Bocsánatért kellett volna könyörögnöm. Le kellett volna hajtanom