KAELIA SZEMSZÖGE

Leeresztették a testet a földbe.

A koporsó és a várakozó föld ütközésének tompa puffanásától borzongás futott végig a gerincemen. Maga a levegő is nehezebbnek tűnt itt – sűrű volt a gyásztól, a kifordított föld és a haldokló rózsák nyirkos illatától. A körülöttem állók az ingujjukba szipogtak, néhányan nyíltan zokogtak, mások mereven és némán álltak, mintha már az is minden erejük