RONAN SZEMSZÖGE

A gyakorlótér már életre kelt, mire odaértem, a levegő pedig harapós volt a kora reggeli hidegtől.

A fiatalabb harcosok egyenetlen sorokban álltak; voltak, akik nyújtottak, mások már küzdöttek, a nevetésük és a nyögéseik betöltötték a hatalmas, nyitott teret. Normál esetben itt tisztult ki a fejem. Itt tudtam lélegezni. Itt emlékeztem arra, hogy ki is vagyok a kötelességeken