Zoya

– Semmi – motyogom, elhessegetve Bane-t.

Egy röpke, apró meghajlással bólint, majd elfordul, a léptei elhalkulnak a sötét folyosón, engem pedig egyedül hagy a gondolataimmal.

Élesen kifújom a levegőt, és kinyitom a könyvet, amit hozott, arra kényszerítve magam, hogy a szavakra koncentráljak, de a betűk elmosódnak.

Frusztráltan leroskadok a hideg padlóra, lapozgatom az oldalakat, próbálkozom ú