A világ előttem nem valóságos – és ezt tudom is. Mégis valóságosnak tűnik.

Egy kislány, talán öt- vagy hatéves lehet, kuncogva szalad mezítláb a magas fűben, vad fürtjei ugrálnak utána. Egy kis fehér nyulat kerget, apró kezeit elszántan nyújtja felé. A nyúl balra cikázik, majd jobbra, a kislány pedig örömében felvisít, mielőtt – puff – megbotlik, és keményen a térdére esik.

– Jaj! – kiáltja, apró