Cora szemszöge

Ott álltam, kővé dermedve. Vártam a felismerés szikráját sötét szemében. Vártam, hogy a gúny, a harag vagy a szánalom végigsöpörjön az arcvonásain.

Mint kiderült, feleslegesen aggódtam.

A tekintete egyszerűen átsiklott rajtam. Üres volt. Elutasító. Nem voltam más, mint egy újabb arc a zsúfolt előtérben. Csupán egy véletlenszerű nő, aki foglalta előle a helyet, miközben az ajtók kiny