Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
***Rafael***
Óvatosan ráhúztam a takarót, szomorú tekintetem megpihent sápadt arcán, miközben a mellkasa lassú ritmusban emelkedett és süllyedt.
Alig bírt elaludni, és most mindennél jobban azt akartam, hogy kipihenje magát, amennyire csak lehet, és újra a régi, boldog önmagaként ébredjen.
Épp ekkor a csengőhangom éles hangja töltötte be a csendes szobát; gyorsan elléptem az ágytól, a zsebemben lé