***Rafael***

Feltéptem a hálószoba ajtaját, és beléptem; tekintetem Milenára esett, aki felülve várt az ágyban.

– Szia – mormoltam, és leültem mellé, amint odaértem az ágyhoz. – Milyen hamar felébredtél. Alig múlt tíz óra.

– Nem tudtam aludni – mondta, miközben a gondolataim elkalandoztak: rám nehezedett a súlya mindannak, amit az a beteg alak mondott róla a telefonban, bár megfogadtam magamnak, h