Hazel szemszöge

– Asszonyom, ez nem az ön dolga – mormolta a szobalány, úgy szorítva a felmosót, mintha aranyból lenne. – Nem kellene ezt csinálnia...

– Ragaszkodom hozzá – feleltem, és az ujjaim az övéhez értek, ahogy megpróbáltam elvenni tőle. – Akár az én dolgom, akár nem, inkább lefoglalom magam, semmint hogy tétlenül üljek.

– Asszonyom, kérem – tiltakozott, még szorosabban markolva a nyelet.