Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Dante
Abban a pillanatban, hogy beléptem a bejárati ajtón, tudtam.
Vér. Puskapor. Adrenalin.
Úgy ült meg a levegőben, mint a lángok utáni tömjénfüst.
Ott volt a házában – mezítláb, foltos selyemköntösben. A haja zilált, az arcán egy vérfolt, ami nem az övé volt. Rám szegezte a tekintetét, hajthatatlanul, szilárdan.
Vittoria D'Amore. Félelmet nem ismerő. A káosztól megrendíthetetlen.
A szándékoltná