Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Dante

Abban a pillanatban, hogy beléptem a bejárati ajtón, tudtam.

Vér. Puskapor. Adrenalin.

Úgy ült meg a levegőben, mint a lángok utáni tömjénfüst.

Ott volt a házában – mezítláb, foltos selyemköntösben. A haja zilált, az arcán egy vérfolt, ami nem az övé volt. Rám szegezte a tekintetét, hajthatatlanul, szilárdan.

Vittoria D'Amore. Félelmet nem ismerő. A káosztól megrendíthetetlen.

A szándékoltná