Vittoria

Hűvös volt az éjszakai levegő, amikor kiszálltam a kocsiból. A De Leone-birtoktól idáig tartó út semmit sem csillapított a szívemben dúló viharon.

Még mindig éreztem ajkának sötét ízét a számon – lassú volt, megfontolt, birtokló.

És gyűlöltem, hogy mennyire kívántam még többet.

Benyitottam az ajtón, és besurrantam a csendes házba. Az őrök biccentettek, de nem álltam meg.

Egyedüllétre volt