Vittoria

Az ajtó halkan záródott be Dante mögött, és a szoba üresebbnek hatott.

Kifújtam a levegőt, beletúrtam a hajamba, miközben újra az íróasztalom felé fordultam, de nem ültem le. Képtelen voltam rá. A testem túlságosan megfeszült, az elmém túlságosan nyugtalan volt.

Dante tehetségesen férkőzött a bőröm alá, elérve, hogy olyasmit kérdőjelezzek meg, amiről megfogadtam magamnak, hogy sosem fogom