Dante

A reggel csendben kúszott be, olyan lágy, aranyló fénnyel, amely mindent feloldott, amihez csak hozzáért. Beszivárgott a függönyökön át, rávetült a lábunk köré gabalyodott lepedőre, és napok óta most először nem éreztem a mellkasomra nehezedő nyomást.

Vittoria magához ölelt, a feje a vállamon pihent, egyik kezét a mellkasomra terítette, mintha még álmomban is birtokolni akarna. A haja a bőrö