Vittoria

Az ebédlőből szűrődő nevetés elhalkuló dallamként lebegett a levegőben, ahogy a házra csend borult. Carmela marasztalt, mondván, szüksége van egy kis „csajos időre”, ami valójában csak szépítése volt annak, hogy a lehető legkedvesebb módon akart faggatni az eljegyzésemről.

Dante elment Cassiannal és Marcellóval, hogy fogadja az egyik emberük hívását, én pedig Carmela szalonjában ültem, el