Szótlanul hallgattam, eszem ágában sem volt félbeszakítani. Intett a pincérnek, hogy töltse újra a csészéjét, majd folytatta: „Huszonnégy éves voltam, amikor mindketten elkezdtük tervezgetni a közös jövőnket. Még azt is elképzeltem, milyen lesz az életem, miután feleségül megyek hozzá. Gyönyörűnek láttam, olyasminek, amiért érdemes élni, de a valóság kegyetlen. Csak nagyon kevés olyan, egyszerű cs