MAEVIA

Már jóval elmúlt éjfél, de én még mindig a gyakorlótéren maradtam a sötét égbolt alatt. A falak mentén a fáklyák egyre halványabb lánggal égtek, miközben a hideg szél mind élesebben metszett körülöttem.

A farkasom furcsán csendben maradt az elmémben. Mindazok után, ami történt, ez a némaság szinte természetellenesnek hatott.

Máskor azonnal reagált, valahányszor gyengeség vagy veszély közele