CAMILLA

Eleinte lassan ettem – apró, óvatos falatokkal, miközben a szemem néhány másodpercenként az ajtóra rebbent.

De az éhség győzött.

Hamarosan úgy ettem, mint aki napok óta nem látott ételt – ami tulajdonképpen… igaz is volt.

Tojás, rizs, curry, gyümölcs – több volt, mint amire számítottam, és sokkal több, mint amennyit meg tudtam enni. Addig ettem, amíg a gyomrom tiltakozni nem kezdett, színü