CAMILLA

Ez nem volt valóságos.

Nem lehetett az.

Vincenzo… egyszerűen nem ülhetett itt előttem, olyan hangon beszélve, amibe lágyság és megbánás vegyült.

És mégis… ott volt.

– Nem lett volna szabad így bánnom veled – mondta halkan; a tekintetével fogva tartotta az enyémet, mintha keresne benne valamit.

Ó, hát hirtelen megvilágosodott. Milyen kényelmes.

– Nem tudok elégszer bocsánatot kérni. De kérl