**CAMILLA**

– Nyisd ki a szád.

Ezt mondta, miközben felemelkedett a térdeim közül, ismét fölém magasodva; széles alakja eltakarta a halvány fényt.

A keze az arcom előtt lebegett—az ujjai csillogtak, vastagon borította őket a saját nedvem.

– Nyisd ki – morogta újra, ezúttal sötétebben.

Résnyire nyitottam az ajkaimat—lassan, tétován—

Nem várt.

A nedvemmel bevont ujjai behatoltak—mélyen, követelőzően