**CAMILLA**

Két vastag ujja—amelyek csillognak a megkönnyebbülésemtől—lassan végigszánt a redőimen, összegyűjtve a friss, meleg nedvességet. Nem siet, komótosan bevonja őket mindenütt, mintha csak kiélvezné a bizonyítékot arra, mit tett velem.

Aztán a saját szájához emeli azokat az ujjakat.

A tekintete egy pillanatra sem szakad el az enyémről, miközben az ajkai közé tolja őket—lassan, romlottan, s