Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
ROWAN SZEMSZÖGE
Önkéntelenül hanyatlok vissza a székembe; fel sem tűnt, milyen mereven tartottam magam, amíg a feszültség el nem szivárgott belőlem.
Vance az ajkához emeli összefonódó kezünket, és csókot nyom az ujjperceimre, miközben le sem veszi rólam a tekintetét.
Ez enyhíti a mellkasomat szorító nyomást. Kioldja a csomót, amelyet Winston kérdései feszítettek olyan szorosra, hogy már-már a patt