Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

ROWAN SZEMSZÖGE

Önkéntelenül hanyatlok vissza a székembe; fel sem tűnt, milyen mereven tartottam magam, amíg a feszültség el nem szivárgott belőlem.

Vance az ajkához emeli összefonódó kezünket, és csókot nyom az ujjperceimre, miközben le sem veszi rólam a tekintetét.

Ez enyhíti a mellkasomat szorító nyomást. Kioldja a csomót, amelyet Winston kérdései feszítettek olyan szorosra, hogy már-már a patt