GAEL SZEMSZÖGE

Odasétáltam Kiera ágyához, és rádőltem, élvezve, ahogy a súlyom alatt besüllyed a matrac. Úgy terültem el rajta, mintha az enyém lenne a hely, tarkóm alá fontam a karomat, és nevetni kezdtem. Nem a szokásos, gúnyos nevetésem volt ez – sötétebb, a hitetlenség éleivel átitatott kacaj.

Felültem, a fejem ritmusra mozdult, ahogy a nevetésem elhalt, majd átható tekintetemet rá szegeztem.