"Csakis az enyém, Hazeliana..."

"Te is az enyém vagy, Lucchese."

"Mindörökké..."

"Anya..."

Egy vékonyka hang ébresztett fel az álomból – nem, a rémálomból.

Amikor kinyitottam a szemem, a tekintetem azonnal az ágyra vándorolt, ahol a kislányom, Gia feküdt. Hirtelen felültem, meglepődve azon, hogy a kanapén fekszem. Emlékeztem rá, hogy az ágya melletti széken ülve, a kezét fogva aludtam el.

A fejemh