**Április**

Az illegális klub bezárta kapuit az éjszakára. A barlangszerű térben halkan zsongtak a maradozók hangjai, miközben a személyzet utolsó tagjai is végeztek a zárási feladatokkal. Sienna szárazon nyelt le két szem paracetamolt. Ujjaival belemasszírozott nyaka merev izmaiba, miközben lassan körözött a fejével. A műszak brutális volt. Nem sokkal korábban két felnőtt férfit kellett lefognia, hogy helyretegyen egy szilánkosra tört sípcsontot, majd egy teljes órát töltött azzal, hogy összevarrjon egy mély késszúrást az egyik harcos bicepszén. Karja tompán sajgott. A gyomra pedig jóval többre vágyott annál az órákkal ezelőtt elfogyasztott, szikkadt pulykás szendvicsnél.

Felskiccelte az utolsó orvosi feljegyzéseket a klub naplójába. Pontos nyilvántartásra volt szüksége az éjszaka folyamán elhasznált vérről és kötszerekről. Már csak két hónap. Úgy ismételgette magában az időpontot, mint valami imát. Még két hónap, amíg Viktor észreveszi, hogy eltűnt, és veszi a fáradságot, hogy pótolja őt. Néhány hónappal később pedig hozzáadják majd valaki máshoz. Akkor végre fellélegezhet. Levetheti ezt a hamis bőrt. Ebben a mocskos klubban senki sem tudta az igazságot. A harcosok és a személyzet számára ő csupán Layla volt. Senki sem sejtette, hogy ő Sienna Sokolov, Nyikolaj Szokolov kiterjedt Kaukázus-birodalmának vér szerinti örököse. Azt tervezte, hogy az apja örökségét a földdel teszi egyenlővé. Ott fog állni az orosz maffia hamvain, magához veszi az elrejtett pénzt, és eltűnik egy törvényes ápolói képzésben. A birtokában lévő Marchesi-kapcsolatok garantálnák a bejutását a legjobb orvosi egyetemekre. Csak meg kellett húznia magát. Semmi hiba. Egyedül Clara tudott az orosz alvilághoz fűződő valódi kapcsolatairól, és Clara elszántan védelmezte őt.

Clara lépett be az orvosi szobába. „Hogy ment a mai műszak?”

Sienna összerezzent a váratlan hangra. Megpördült, és vállon csapta az idősebb nőt. „Jézusom, Clara. Ne osonj rám így!”

Clara elvigyorodott. „Nos?”

„Rendben ment. Csak helyre kellett tennem pár fegyelmezetlen harcost.” Sienna becsúsztatta a naplót az íróasztal fiókjába.

„Hallottam arról a combfogásról, amit az új pasinál vetettél be. Dögös volt.” Clara elismerő bólintással kísérve felhúzta a szemöldökét.

Sienna megforgatta a szemét. „Készen állsz az indulásra? Haza akarok menni.” Ugyanabban a társasházban élt, mint Clara és Lina. Szigorú szabályuk volt, hogy a biztonság kedvéért mindig együtt hagyják el a klubot.

„Még nem egészen. Rosie megint felszívódott. Mindjárt végzek a bár kasszáinak lezárásával. Lenne kedved felmenni és megnézni a VIP-részleget? Csak győződj meg róla, hogy nem rejtőznek-e lógósok a bokszokban, és nézd meg, hogy az ikrek rendesen kitakarítottak-e.” Clara a küzdőtér felé fordult.

Sienna fáradtan sóhajtott egyet. Felkapta a bőrdzsekijét, és a vállára vetette. Röviden bólintott Harvey-nak, aki a szorító közepén állt. A fehérítő maró vegyszerszaga marta az orrát, miközben a férfi friss vért sikált a vászonról. Sienna a lépcső felé vette az irányt. Nehéz bakancsa megcsikordult a fémrácson. Minden egyes lépés olyan volt, mintha holtsúlyt emelne.

Felért a felső pihenőre, és végigpásztázta a VIP-társalgót. A tompa hangulatvilágítás hosszú árnyékokat vetett a bársonybútorokra. Az ikrek hagytak néhány gyűrött szalvétát a padlón, de egyébként a tér üresnek tűnt.

Aztán egy halk, nedves hang törte meg a csendet.

Sienna megdermedt.

Egy női nyögés visszhangzott végig a folyosón. Sienna kihúzta magát. Azt mondogatta magának, hogy csak képzelődik. Aztán a nyögés megismétlődött, ezúttal hangosabban, amit meztelen bőr csattanása és egy mély lélegzetvétel követett. Földbe gyökerezett a lába a szőnyegen. Clara általában kidobta a felajzott vendégeket, akik a VIP-bokszokat próbálták használni egy gyors menetre. Sienna tudta, hogy félbe kellene szakítania őket, és szólnia a párnak, hogy vigyék ki a dolgot az utcára.

Forróság szökött az arcába. A szíve a bordáit verte, ahogy előreosont. Hangtalanul lépkedett a vastag szőnyegen, és betekintett a privát szalonokat elválasztó nehéz bársonyfüggönyök mögé. A nyögdécselés egyre kétségbeesettebbé vált. Elhaladt az első három fülke mellett, miközben a pulzusa őrült ritmust vert a fülében.

A négyes számú szoba előtt dermedten megtorpant.

Azonnal felismerte az olcsó, szőke póthajat. Rosie volt az, a kelletlen pultoslány, akire Clara mindig panaszkodott.

Rosie térden állt a plüss padlószőnyegen. Manikűrözött ujjai egy férfi csupasz combjának vastag, tetovált izmaiba mélyedtek.

Sienna feljebb vándoroltatta a tekintetét. A férfi inge szétnyílt. Sötét tetoválások borították kidolgozott mellkasát, egészen a kulcscsontjától az ádámcsutkájáig húzódó, cakkos forradásig. A tekintete hirtelen a férfi arcára tapadt.

Dante Rossi.

Siennának elállt a lélegzete. A lába mintha a padlódeszkákhoz szegeződött volna. Figyelte, ahogy Dante vastag nyakának izmai megfeszülnek a nyelésnél. Terpeszben ült a bőrkanapén. Csupasz, vastag farka meredt elő a kigombolt nadrágjából. Jobb keze szorosan Rosie szőke hajába fonódott. A kézfején lévő bonyolult iránytűtetoválás elmozdult, ahogy ökölbe szorította a kezét.

Rosie arcát egyenesen az ölébe taszította.

Rosie öklendezett. Megragadta Dante combját, műkörmei a bőrébe vájtak, próbálva megtámasztani magát, miközben fuldoklott a farkán.

Sienna nézte, ahogy éles, vörös félholdak formálódnak Dante lábán, ahol Rosie kiserkentette a vérét. A férfi egy hosszú, gyötrelmes pillanatig az ágyékára szorítva tartotta Rosie-t, mielőtt lazított volna a szorításán, hagyva, hogy a lány hátrahúzódjon és levegő után kapkodjon.

Dante arckifejezése jéghideg maradt. Unottnak tűnt. Olyan volt, mintha a kényeztetés semmit sem jelentene neki. A szája csak akkor rándult meg, amikor Rosie felsírt vagy küszködött büntető szorítása alatt.

Sienna tudta, hogy el kellene sétálnia. Meg kellene köszörülnie a torkát, közölni velük, hogy a klub zárva van, és visszarohanni a lépcsőn Clarához.

Egyetlen izma sem mozdult. A vágy forró hulláma lobbant fel a gyomra mélyén. A kukkolás fojtogató vonzása a helyszínhez láncolta.

Dante visszakényszerítette Rosie fejét a farkára. Rosie a torkáig fogadta be a férfi teljes hosszát.

Dante sötét, vad morgást hallatott.

Sienna elakadt lélegzettel reagált a nyers hangra. Szája elé tapasztotta a kezét, szemei tágra nyíltak, és fél lépést hátratántorodott.

A mozdulat felkeltette a figyelmét. Dante sötét szeme kipattant. Feje a bőrkanapé háttámláján nyugodott, de szúrós tekintete egyenesen a bársonyfüggönyök résében álló Siennára szegeződött.

Nem hagyta abba. Nem szólt rá, hogy távozzon.

Dante tekintete lecsúszott Sienna ziháló mellkasára, követte légzésének szabálytalan emelkedését és süllyedését, majd végigpásztázta a testét. Megnyalta az alsó ajkát. Épp csak annyira lazított a szorításán Rosie haján, hogy a pultoslány gyors, heves ritmust vehessen fel. Nedves cuppogások töltötték be a kis fülkét, ahogy Rosie fel-le járatta a fejét, teljesen tudomást sem véve a nézőközönségről.

Dante visszavezette a tekintetét Siennára. Rabul ejtette a pillantásával. A néma parancs fülsiketítő volt. *Maradj.*

Sienna torkán akadt a szó. Reszketett a férfi rebbenéstelen vizsgálódása alatt. A szexuális feszültség vastag hullámokban áradt belőle. Dante ismét ökölbe zárta a kezét Rosie hajában. Átvette az irányítást a tempó felett. Felfelé lökött a csípőjével, mélyen Rosie szájába döfve a farkát.

Siennának három rendszertelen szívverésébe telt rájönni, mit csinál a férfi.

Dante a lökései ütemét hajszálpontosan Sienna ziháló lélegzetvételéhez igazította.

Őt használta arra, hogy elmenjen.

A sokk megbénította. Megpróbált még egy lépést hátrálni, kétségbeesetten próbálva elszakítani a láthatatlan pórázt, amit a nyaka köré tekert.

Dante alig észrevehetően, figyelmeztetően megrázta a fejét. Gonosz, borotvaéles mosoly suhant át az arcán, amikor Sienna engedelmeskedett, és egy helyben maradt. A nő füleiben zúgott a vér.

A ritmus felgyorsult. Dante brutális precizitással használta Rosie száját, miközben a szeme végig Siennára tapadt. Sienna úgy kapaszkodott a bőrdzsekijébe, mint egy mentőövbe. Az ujjpercei köré csavarta a kemény anyagot. Szorosan összezárta a combjait. A bugyija csuromvizes volt. A lábai közötti nedves, lüktető sajgás elviselhetetlennek tűnt. Figyelte, ahogy az izomkötegek megfeszülnek a Dante nyakán lévő tetoválások alatt. Sötét pír öntötte el a férfi arcát. A csupasz, nedves hangok, ahogy Rosie a férfi farkát szopta, visszhangot vertek a falakról, a legvégső határig kergetve Siennát.

Dante lélegzése zihálóvá és szaggatottá vált. Felemelte a csípőjét a bőrpárnáról. Rosie fejét teljesen a farka tövéig szorította, mélyen a lány torkába temetve magát. Rosie tompa, kétségbeesett kiáltást hallatott. Körmei a férfi húsába vájtak.

Abban a pillanatban, hogy Dante lehunyta a szemét, és átadta magát az orgazmusnak, a varázslat megtört.

Sienna sarkon fordult, és végigrohant a folyosón.