Amikor felérünk, le sem tesz addig, amíg le nem ültet a kanapéra, majd letérdel a padlóra elém, hogy egy magasságban legyen a szemünk. Két keze közé fogja az arcomat, és újra mélyen megcsókol, ezúttal lassabban és sokkal tudatosabban, mint odalent a falka előtt. A párkötelékünk szikrái nagyobb megnyugvást nyújtanak, mint már nagyon régóta bármikor. Átadom magam az érzésnek, élvezve meleg, andalító