– Nem, nem akarom – utasította el ösztönösen Daisy. Betegsége alatt homályosan rémlett neki, mi történt azon az éjszakán. Emery nem kényszerítette; ő volt az, aki Devannak hitte a férfit, és a nyakába borult. De ez nem jelentette azt, hogy hozzá is akarna menni.

Emery rámeredt, tekintete mintha átlátott volna rajta.

– A barátját nem érdekli?

A szomorúság árnyéka suhant át Daisy szemén. „Persze, hogy nem érdekli” – morogta magában. „Akit ő érdekel, az Jade, nem én.”

Emery huncut mosollyal folytatta:

– Mindketten egyedülállók vagyunk. Tökéletesen összeillünk, nem igaz? Ráadásul, ha hozzám jön, annak több előnye van, mint gondolná.

Daisy kíváncsian kérdezte:

– Milyen előnyökkel járna, ha hozzámönnék?

Emery folytatta:

– A szüleim már nem élnek, így megmenekül attól a nyűgtől, hogy ki kelljen jönnie velük. Elfoglalt vagyok a munkámmal, gyakran utazom, így rengeteg ideje lesz magára. Tisztességesen keresek, így nem kell aggódnia az anyagiak miatt, és ami a legfontosabb... – Szünetet tartott, felemelve a hangját, hogy felcsigázza a kíváncsiságát. – Devannak tisztelnie kell majd engem.

Daisy felhorkant. Emery státusza emlékeztette arra, hogy a férfi prominens figura, akit számtalan ember vesz körül, hogy a kegyeibe férkőzzön. Eszébe jutott, hogy Devan említett egy projektet, amelyben együtt akart működni a Potter Csoporttal.

Tudván, hogy a házasság előnyei jelentősek, Daisy így szólt:

– Átgondolom.

– Ma este hétig várom a válaszát – mondta Emery.

Az ok, amiért újra felhozta a témát, a családja hívása volt, akik sürgették a nősülést. Mivel nem utálta Daisyt, jó választásnak találta.

Amikor Emery meglátta a még mindig a ház előtt parkoló taxit, arca elborult.

– Megjavították?

Xavi Potter kerülte Emery éles tekintetét.

– A szerelő azt mondta, az alkatrészek csak holnap érkeznek meg. Amint megvannak, azonnal megcsinálja az autót.

Azon a napon, amikor Emery elment Daisyért, Xavi a szakadó eső miatt véletlenül nekihajtott az út menti korlátnak. Kénytelen volt leinteni egy taxit Emery sürgős ügye miatt.

Emery összeráncolta a homlokát.

– Nincs másik autó?

– Más autókkal feltűnő lenne... – kezdte Xavi.

– Biztos ebben? – kérdezte Emery.

Xavi bűntudatosan lehajtotta a fejét. Ha Emery taxival járna dolgozni, az biztosan nagyobb feltűnést keltene, mint bármilyen más autó.

Már csak húsz perc volt hátra a megbeszélt időpontig. Emery kinyitotta az autó ajtaját. Épp amikor Xavi megkönnyebbülten felsóhajtott volna, megszólalt Emery hideg hangja, tehetetlenségben hagyva őt:

– A bónuszod fele ugrott.

Daisy a padlótól a mennyezetig érő ablaknál állt, és gondolataiba merülve nézte, ahogy Emery beszáll a taxiba. Eszébe jutott, hogy aznap, amikor a férfi felvette őt a Cooke-villánál, ugyanezt a taxit vezette. Megdöbbentette, hogy a férfinak még arra is van energiája, hogy taxizással egészítse ki a jövedelmét.

Visszatérve a szobájába, Daisy felvette a telefonját, amelyet Emery kapcsolt ki, hogy biztosítsa a pihenését. Bekapcsolás után számos nem fogadott hívást talált Niamhtől, Jade-től és Devantól.

Daisy tárcsázta Niamh számát, és a hívás gyorsan létrejött. Belekezdett:

– Anya...

Niamh leszidta:

– Szép kis bátorság, nem mondom! Leszúrtalak, te meg egyszerűen letiltottál?

Daisy összehúzta a szemét, és rekedt hangon magyarázkodott:

– Nem tiltottalak le. Beteg voltam, és nem hallottam a hívásaidat.

– Ne keress kifogásokat! – Niamh egyetlen aggódó szót sem szólt, helyette parancsolt: – Jade felajánlotta, hogy eljegyzi magát Devannal, miután te férjhez mentél. Ne okozz neki csalódást. Leszerveztem neked egy vakrandit. Menj el, és találkozz vele ma délután. Ha nincs kifogásod, hozzámész feleségül.

Ezek a szavak tőrdöfésként érték Daisy szívét.

– Nem akarok most férjhez menni.

Niamh határozottan kijelentette:

– Daisy, én közlöm veled a tényeket, nem a véleményedet kérem. Most küldtem el az időpontot és a helyszínt. Menj és találkozz vele!

Daisy szomorúan elmosolyodott.

– És mi van, ha visszautasítom?

Niamh megfenyegette:

– Akkor többé nem vagy a lányom.

*****

Délután 3 órakor Daisy megérkezett a Destiny Kávézóba.

Niamh azt mondta Daisynek, hogy a vakrandi partnere egy harmincas éveiben járó, tehetséges fiatalember, és Daisy azonnal kiszúrta őt az ablaknál ülve. A férfi meglehetősen kövér volt, félig begombolt inge alól kivillant dús keble. Néhány hajszála gondosan jobbra volt fésülve, ami nevetségesen hatott. Azt is észrevette, hogy a férfi időnként az orrát túrja.

Daisy undort érzett. Nem tudta, hogy a férfi harmincas-e, de az biztos, hogy nem nézett ki „tehetséges fiatalembernek”.

Daisy azon kezdett tűnődni, miért mutatná be Niamh egy ilyen férfinak. Fanyar mosollyal távozott. Még ha Niamh meg is tagadja őt, akkor sem megy hozzá egy ilyen emberhez.

Ahogy megfordult, egy csoport jól öltözött férfit látott kijönni a szomszédos szállodából. Az élen Emery haladt, ezüstszürke, kétsoros öltönyben, olyan nemesi kisugárzással, amivel kiemelkedett a tömegből. Nehezére esett elhinni, hogy egy titkárnak ilyen tekintélyes megjelenése lehet.

Látva, hogy Emery feléje néz, Daisy idegesen elfordult, kezét összekulcsolva imádkozott, hogy a férfi ne ismerje fel. A szíve kihagyott egy ütemet, amikor hirtelen súlyt érzett a vállán, és megfeszült.

Amikor Emery megbizonyosodott róla, hogy valóban Daisy az, felhorkant, mintha egy rosszcsont gyereket szidna le:

– Épp most gyógyult fel a lázból. Miért nem pihen otthon?

Daisy nem talált szavakat. Nem merte elmondani neki, hogy vakrandin volt. Elkapta a tekintetét, és azt mondta:

– Csak kijöttem egy kis friss levegőre.

Emery, érezve a lány nyugtalanságát, összehúzta a szemét.

– Eljött egészen ebbe a kávézóba, három mérföldre az otthonától, csak egy kis friss levegőért?

Daisy elhallgatott, nem tudta, mit feleljen. Ekkor megrezdült a telefonja. Látva a hívó fél nevét, kibökte:

– Beleegyezem. Házasodjunk össze.

Elhatározta: ahelyett, hogy kényszerítenék, hogy hozzámenjen egy vadidegenhez, inkább Emeryt választja. Még ha nem is származik gazdag családból, szorgalmas, és még Devannál is jóképűbb! Jó választás lesz.

Emery habozott egy pillanatig, majd gyorsan összeszedte magát, és indulni készült.

Daisy döbbenten nézett rá, megbántva érezte magát, amiért élete első szerelmi vallomását visszautasították.

– Nem akar elvenni feleségül? – kérdezte.

Emery visszafordult, az órájára pillantott, és így szólt:

– A városháza fél hatkor zár. Ha nem indulunk most, lekésjük.

Daisynek elakadt a szava.