– Iris, úgy értem, ugorj le a teherautóról – mondja Frankie, előrehajolva felém nevetve. – Nem a hídról.

– Oké, ahogy ez a terv eddig alakult – mondom, tágra nyílt szemekkel nézve rá –, azt hiszem, tisztáznod kellene ezeket a részleteket, Frank.

Nevet, rám vigyorog, majd lazán int egyet, hogy üljek vissza és lazítsak. Így is teszek, a lábának dőlve, miközben várunk… macskakövekre.

Bármit is jelent