Kent azonban egy halk nevetéssel visszaránt a valóságba. "Szóval," mondja, és én egy kicsit elpirulok, amiért elkalandoztam. "Végre kapok választ?"

"Mire?" kérdezem, a fejemet oldalra döntve.

"A kérdésemre. Jól vagy?"

"Ó!" mondom, majd felnevetek, hátradőlve a párnákon és eltakva az arcom a kezemmel. "Jól vagyok, Kent," mondom, és ezt komolyan is gondolom. A testem szinte teljesen a régi – n