Benjamin szemszöge

Miután az öcsém, Henry hosszasan győzködött, végül szakítottam egy kis időt a zsúfolt időbeosztásomban, hogy beugorjak helyette egy versenyre.

Végül jó ideig várakoztam a klubban, mert az illető, akivel Henrynek versenyeznie kellett volna, nem jelent meg időben.

Kissé türelmetlenül kérdőre vontam őt:

– Hol van ez a fickó?

Henry megnyugtató mosolyt villantott:

– Ben, bármelyik percben itt lehet.

Közvetlenül ezután kintről morajlás hallatszott.

Kipillantottam, és láttam, hogy egy Henryvel egykorú fiatalember száll ki egy Lamborghiniből.

Nem sokkal később az utasoldali ajtó is kinyílt, és egy fiatal nő követte őt.

Egyszerű szürke ruhát viselt, hosszú hajának végei enyhén göndörödtek.

Annak ellenére, hogy Omega volt, a farkasom, Lawrence, semmilyen illatot nem érzett rajta, ami szokatlan volt.

Úgy tűnt, nem tartozik a mi Midnight Falkánkhoz sem. Tekintete, amelyből hiányzott a tipikus omegákra jellemző alázat, egyenesen az enyémbe fúródott.

– Ben, megérkeztek – mutatott rá Henry, ahogy közeledtek.

Ahogy közelebb értek, jobban szemügyre vehettem a nőt. Bőre kifogástalanul fehér volt, mandulavágású szemei pedig magával ragadó vonzerőt árasztottak. Lenyűgözően festett a fények alatt, és volt benne valami furcsán ismerős...

Henryt láthatóan mellbe vágta a szépsége, de a versenyre összpontosított.

– Thomas, hol a bajnokod? Ma elhoztam a bátyámat is, kemény kihívás vár rátok.

Thomas elvigyorodott, és megveregette a mellette álló nő vállát.

– A barátom itt talán még a bátyádat is lehagyja. Még nem lefutott a meccs!

Henryvel mindketten meglepetten bámultunk, ahogy Thomas befejezte a hencegést.

– Ő? A bajnok? Thomas, te biztosan viccelsz! Én a bátyámat hoztam, aki korábban profi versenyző volt. Kit akarsz lenyűgözni? – gúnyolódott Henry legyintve.

Számomra is meglehetősen hihetetlennek tűnt. Már a megjelenéséből is látszott, hogy egy törékeny, gyenge Omega. A versenyzés rendkívül embert próbáló sport, amely nagy állóképességet, robbanékonyságot, rugalmasságot és egyensúlyérzéket követel meg.

Ezekkel a képességekkel még egy átlagos Béta is küszködne, nemhogy valaki, aki hozzám hasonló Alfa örökös.

Ráadásul ez a pálya hírhedt volt a nehézségéről, ahol még a legkisebb hiba is végzetesnek bizonyulhatott.

A lányt azonban láthatóan cseppet sem zavarták a kételyeink.

Egyenesen rám nézett, hangja halk és határozott volt:

– Kezdhetjük?

Magabiztosan hátrakötötte a haját, felvett egy sisakot az asztalról, és gyors, biztos mozdulatokkal felkészült.

Észlelve a habozásomat, felvonta a szemöldökét.

– Mi a baj? Kételkedik bennem?

Mivel vonakodtam versenyezni egy fiatal Omegával, különösen a borítékolható kimenetel miatt, megtorpantam.

Henry oldalba bökött, és odasúgta:

– Ben, nem számítottam rá, hogy Thomas egy fiatal nőt hoz ide. Essünk túl rajta. Azért bánj vele óvatosan. Ő mégiscsak egy Omega, és mellesleg elég csinos is...

Enyhén összeráncolt homlokkal, rövid habozás után felvettem a saját sisakomat.

Csatlakoztam hozzá a pályán, kezdetben biztos lévén a könnyű győzelemben.

A verseny közepe táján azonban rájöttem, hogy súlyosan alábecsültem őt.

Minden kanyarban kihívás elé állított, és többször majdnem megelőzött.

Meglepetésemre a verseny valódi küzdelemmé vált, felélesztve bennem a rivalizálás olyan izgalmát, amire nem számítottam.

Szorosabbra fogtam a kormányt, és erősen koncentráltam.

Ahogy az utolsó körbe léptünk és egy kritikus kanyarhoz közeledtünk, nem tudtam visszatartani; egy sima drifttel elém vágott, és másodpercekkel előttem haladt át a célvonalon.

Kelletlenül szálltam ki az autómból, és hallottam, ahogy Thomas ujjongva ünnepli őt.

Henry odalépett hozzám, arcán a sokk és a hitetlenség keveréke tükröződött.

– Ben, te tényleg vesztettél?

– Mindent beleadtam, amit tudtam – feleltem neki.

A lány levette a sisakját, és diadalmas mosolyt villantott rám.

– Vesztettél.

Nehéz volt elfogadni. Engem, az Alfa örököst, aki majdnem F1-es pilóta lett, legyőzött egy Omega lány!

Frusztráltan és égve a vágytól, hogy kiköszörüljem a csorbát, gyorsan újra kihívtam.

– Versenyezzünk még egyszer!