Azt hallotta, hogy Weston csak úgy találomra vett el egy nőt, hogy őt bosszantsa, de eddig nem sokat gondolkodott ezen.

Weston megragadta a csuklóját, lassan eltolta magától, majd maga mellé ültette. – Egy lényegtelen személy.

Guinevere szeme felcsillant, ajka halvány mosolyra húzódott. – Nagyon elégedett vagyok a válaszoddal, úgyhogy kapsz egy jutalmat.

Ezzel közelebb hajolt, és meg akarta csókolni.

Vörös ajkai csábítónak tűntek, Weston mégis összeráncolta a homlokát.

Finoman kitért előle, és megsimogatta a haját. – Van valami a szádon.

Guinevere megdöbbent. Döbbenet villant a szemében, majd felnevetett. – Ez csak rúzs… Jól van, tudom, hogy tisztaságmániás vagy, úgyhogy majd akkor adom oda a jutalmadat, ha lemostam a sminkemet.

Weston válaszként csak morrant egyet, majd elhúzódott, hogy felálljon. Felvette a zakóját, amelyet hanyagul a kanapé támlájára dobott, és így szólt: – Dolgom van. Pihenj jól.

Guinevere hátradőlt a kanapén, és kényszeredett mosolyt villantott rá. – Hová mész?

– Dolgom van.

A nő játékosan felelte: – Dolgod van… Mi ez a „dolog”, amiről nekem nem beszélhetsz?

Weston nem válaszolt, helyette csak kinyitotta az ajtót, és távozott.

A nő arcáról azonnal eltűnt a mosoly, és ökölbe szorította a kezét.

Amint kilépett a kórteremből, közvetlenül azután, hogy becsukta az ajtót és megfordult, Weston egy dühből vöröslő szempárral találta szembe magát.

Roger nem hitt a szemének. Mit látott az imént?

Nehézkesen vette a levegőt, nyakán kidagadtak az erek, ahogy Westonra meredt. – Ki volt ez a nő?! Hogy teheted ezt a nővéremmel?!

Miután felüvöltött, felemelte az öklét, és lecsapott.

***

Stella visszatért a villába. Az üres nappali láttán elszorult a mellkasa.

Hamarosan ez a hely már nem lesz az otthona.

Miután rendet rakott egy kicsit, a mosdóba ment a terhességi teszttel. Gondosan elolvasta a használati utasítást, attól félve, hogy akár egyetlen szót is figyelmen kívül hagy.

Az eredményre való várakozás élete talán legkínzóbb időszaka volt.

Mielőtt a pálcikán megjelenhetett volna az egy vagy két csík, a telefonja hirtelen megcsörrent.

A csengőhang, amelyet kizárólag Westonhoz állított be, meglehetősen harsánynak hatott ebben a zárt térben.

Stella ijedtében tudat alatt elrejtette a terhességi tesztet.

Miután rájött, hogy csak telefonhívás, mély levegőt vett, és ingerülten szólt bele. – Mr. Ford…

– Azonnal gyere a kórházba.

Az üzenete rövid és sürgető volt, de leírhatatlan tekintélyt hordozott. Amint ezt kimondta, le is tette.

– Mr. Ford, történt önnel valami? – Stella megdöbbent. Miután meghallotta a tárcsahangot, hirtelen elfogta az aggodalom.

Mire a kórházba sietett, Weston asszisztense már a bejáratnál várta. Amint meglátta, a legfelső emeleten lévő szobához vezette.

Amikor Weston meghallotta a léptek zaját, az erkélyről visszafordult a szobába, és odalépett hozzá. Jeges tekintettel kérdezte: – Neked Bombay-vércsoportod van?

A Bombay-vércsoportot dinoszauruszvérnek is nevezték, mivel az ilyen vércsoporttal rendelkező emberek ritkábbak voltak, mint a pandák.

Stella nem tudta, miért kérdezi, de bólintott.

A következő pillanatban olyasmit hallott, amitől zúgni kezdett a feje. – Roger megsebesítette Gwent. Lehet, hogy elveszíti a babát. Azonnal vérátömlesztésre van szüksége.

Az asszisztense kiegészítette: – Ms. Cohennek ugyanolyan a vércsoportja, de a kórháznak nincs ilyen vére a raktárkészleten, mivel túl ritka.

Stella elakadt a lélegzete. Weston lépett egyet előre. Remegő testére lenézve határozottan kijelentette: – Ha nem akarod, hogy Roger rács mögé kerüljön, tudod, mit kell tenned.