Bármely kapcsolatban a kezdeményező felet gyakran alávalóbbnak és kétségbeesettebbnek tekintették.

Ezért, amikor Milani Zimmerman meglátta Emmanuelt és családját a házuknál, még gőgösebb arckifejezést öltött, mint a kávézóban.

– Hah! Tudtam, hogy ez a lúzer nem tudja túltenni magát a szépségemen, és visszajött, hogy újra zaklasson!

Milani anyja, Melody Claus, éppoly önelégült volt, amikor értesült a Lowe család szándékáról.

– Ha a fia el akarja venni a lányomat, ötszázezres jegyajándékot kell adniuk – mondta, miközben felemelte a tenyerét. – Ennél kevesebbet nem fogadunk el!

Emmanuel szíve azonnal összeszorult.

– Te jó ég! Ötszázezer? Most el akarja adni a lányát?

Alessandra azonban összeszorította a fogát, és bólintott. – R-Rendben van!

– Amíg a fiam megházasodhat, bármit megteszek, hogy előteremtsem a jegyajándékot, még ha el is kell adnom a házat!

– A családjuknak biztosítania kell egy autót és egy közös otthont is! – vágott közbe Milani apja. – És ami még fontosabb, nem hagyhatják, hogy a lányom fizessen bármilyen törlesztőrészletet vagy fenntartási költséget!

Ekkorra Emmanuel türelme már fogytán volt.

– A házasságnak nem közös megegyezésen kellene alapulnia? Nem várom el, hogy mindkét fél egyenlően vegye ki a részét az esküvői költségekből, de miért érzem úgy, hogy a családom azért van itt, hogy megadja magát és hagyja, hogy kifosszák?

Alessandra is szorult helyzetbe került.

Eladhatná a házat, hogy kifizesse a jegyajándékot, de miből fizetné a pár autóját és otthonát?

– Persze. Ez nem probléma! – szólalt meg Roselynn, sőt, még vissza is húzta a bátyját, amikor rájött, hogy az ellenkezni akar.

Ő is ugyanolyan buzgón várta, hogy Emmanuel családot alapítson, és harmincéves korára eleget dolgozott és spórolt ahhoz, hogy kifizesse helyette a szükséges előlegeket.

– Mivel Anya rendezi a jegyajándékot, én segítek Emmanuelnek az autóval és a lakással!

– Végül pedig, az esküvő után ő viseli majd az összes háztartási költséget! – jelentette ki hirtelen Milani.

Ez azonban már az utolsó csepp volt a pohárban Emmanuel számára. – Most férjhez adjátok a lányotokat, vagy áruljátok őt? Nem bánom, ha ennyit fizetek, ha házvezetőnőnek jön hozzánk dolgozni, de ha azt várja, hogy hercegnőként vagy királynőként kezeljék, azt elfelejthetik! Erre nincs szükségem!

– Nézz a fiadra! Mi ez a hozzáállás? – kiabálta Milani. – Még nem is vagyunk házasok, és máris ennyire parancsolgató. Nem lenne ez rosszabb később?

– Nem, nem, nem... A házasság működni fog. Minden rendben lesz! – könyörgött Alessandra, kétségbeesetten próbálva véglegesíteni az esküvőt.

– Nem várhatok tovább... Teljesítenem kell a férjem haldokló kívánságát még az év vége előtt!

Látva, hogyan alakulnak a dolgok, még Roselynn is tudta, hogy közbe kell lépnie, hogy meggyőzze az anyját. – Anya! Ne erőltesd!

– Mannynek igaza van. Nincs semmi baj a jegyajándékkal, az autóval és a házzal. De azt kérni tőle, hogy az esküvő után ő legyen a család egyetlen eltartója, az már túl sok! És mi lesz a feleségével? Ő miért nem szállhat be? A saját pénzét hazaküldi majd a szüleinek?

Éppen ekkor bukkant fel hirtelen Milani öccse, Jacob Zimmerman, pimasz vigyorral az arcán. – Haha! Rólam se feledkezzetek meg, Milani! Amikor rám kerül a sor, hogy megnősüljek, rátok számítok majd, hogy nekem is vegyetek autót és házat!

Ennek hallatán Emmanuelből azonnal kitört a düh.

– Mi a fene! A nővéredet veszem el, vagy az egész családodat? Akár el is tarthatnálak mindannyiótokat!

Bár Emmanuel ezt csak dühös megjegyzésnek szánta, Milani úgy döntött, szaván fogja. – Hah! Jobban teszed, ha emlékszel arra, amit most mondtál! Ebben az esetben rád bízom az esküvői bankett és a nászút megszervezését és kifizetését. Ne mondd, hogy nem engedheted meg magadnak...

– Takarodj! Inkább elveszek egy disznót, mint egy olyan nőt, mint te! – vágott vissza Emmanuel, miközben elöntötte a harctéren tapasztalt düh és vadság.

Nem tudta, miben mesterkednek Zimmermanék, de kétség sem fért hozzá, hogy szörnyetegek.

– Nézz magadra! Csak egy műveletlen tuskó vagy, borzalmas természettel! Hogy mered megkérni a kezem! Inkább megyek hozzá egy vadkanhoz, mint hozzád! – csattant fel Milani.

– A kvalitásaimat tekintve semmi gondom nem lenne egy gazdag férjet találni, miért érném be egy olyan koldussal, mint Emmanuel? Csak örülök neki, hogy össze akar veszni velem!

Egy bosszús nevetés után Emmanuel felállt és kiviharzott, Alessandra és Roselynn pedig kénytelen volt követni őt.

Meglepetésükre éppen csak kiléptek a Zimmerman-rezidenciából, amikor három luxusautó fékezett le előttük.

Zimmermanék gyorsan kidugták a fejüket, hogy megnézzék a felfordulást, és majdnem leesett az álluk, amikor meglátták az autósort.

– A fenébe! Azok az autók több tízmilliót érnek! Mi folyik itt? Mióta ilyen flancosak Lowe-ék?

Emmanuel ezzel ellentétben felismerni vélte az egyik autót. – Hmm... Nem ezt az autót láttam a kávézó előtt?

A következő pillanatban Terence lépett ki az autóból, öltönyös testőrei gyűrűjében.

Mosolyogva lépett Emmanuelhez, és udvariasan így szólt: – Azért jöttem, hogy viszonozzam a szívességet, Mr. Lowe, amiért segített nekem a kávézó előtt!

Mondanom sem kell, mindenki megdöbbent.

Roselynn nem tudta leplezni izgalmát, és szorosan megragadta bátyja karját.

– Ah! Hát nem olyan ez, mint a mesékben, amikor a szegénylegényből királyfi lesz?

Minél többet gondolkodott ezen Emmanuel, annál jobban ráncolta a homlokát. – Hűha... Ki gondolta volna, hogy ez az öregember milliomos? Lehet, hogy szándékosan esett el a kávézóban?

Terence intett a kezével, és másodperceken belül a beosztottjai több doboz ajándékot pakoltak ki.

Nemcsak drágakövek és ékszerek voltak ott, hanem híres festmények, régiségek, sőt még egy Porsche slusszkulcsa is.

A tárgyak összértéke legalább tízmillió lehetett.

Valakinek, aki évi nyolcvanezret keresett, a tízmillió könnyfakasztó összeg volt, amelyről Emmanuel csak álmodhatott!

A jelenet láttán a Zimmerman család majdnem összeesett a sokktól.

Lehet, hogy Milani jól öltözött nő volt, de az igazság az, hogy a családja ugyanolyan átlagos volt, mint bárki másé. Számukra a tízmillió kétségtelenül csillagászati összegnek számított!

– A francba. Ha tudtam volna, hogy Emmanuel multimilliomos lesz, azonnal hozzámentem volna!

Miután felocsúdott a kábultságából, elmosolyodott, és sietve megragadta Emmanuel karját.

– Mi a baj, drágám? Ó, hú... Olyan kedves vagy, hogy segítesz az időseknek! Imádom ezt benned!

– Ki a drágád? – kérdezte Emmanuel, annyira zavarba hozva Milanit, hogy az legszívesebben egy lyukba bújt volna.

Mintha ez nem lett volna elég, a férfi nyersen ellökte magától, és hozzátette: – Nem épp most utasítottál el? Miért használsz még mindig mézesmázos szavakat?

– Öő... Én... – motyogta Milani, láthatóan nem találva a szavakat.

A családja is hihetetlenül frusztrált volt.

Elvégre épp most szalasztottak el egy gazdag vejet!

Eközben Alessandra épp mondani akart valamit, amikor Roselynn megrángatta.

– Bármennyire is szeretném, hogy Manny családot alapítson, nem hagyhatom, hogy beérje a szörnyű Zimmermanékkal! Ráadásul most már gazdag! Biztos vagyok benne, hogy talál még jobb nőt is!

– Anya, Roselynn, menjünk! – mondta Emmanuel, mielőtt mindkét nőt az autóba terelte volna.

Nem akarta elfogadni az ajándékokat, különösen mivel tudta, hogy semmit sem tett, amivel kiérdemelte volna őket. Azonban nem ez volt a megfelelő idő és hely az ügy megvitatására, így inkább a távozás mellett döntött.

Miután a Lowe család elhajtott, hideg szél söpört végig Zimmermanékon, miközben némán forrongtak.

– Hogy tehettél ilyen megjegyzéseket korábban, Milani? Azt hiszed, könnyű manapság milliomost találni? – szidta Melody.

– M-Mit tegyek most?

Őszintén szólva Milani teljesen tanácstalan volt. Számos vakrandin vett részt, hogy találjon egy gazdag férjet, aki luxuséletet biztosíthat neki.

Sajnos, ki gondolta volna, hogy hagyja kicsúszni a kezei közül a multimilliomost?

– Mit tehetnénk még? Ők már eljöttek hozzánk, hogy megkérjék a kezed. Mi nem tehetnénk ugyanezt? – javasolta Melody.

Jacob, aki ugyanolyan ideges volt, azonnal felkiáltott: – Nem érdekel, Milani! Hozzá kell menned ahhoz a multimilliomoshoz! Amikor a barátnőm és én összeházasodunk, adnod kell nekünk egy házat és egy luxusautót! Különben kitagadlak!

– Oké, oké. Értem! – felelte Milani egy hosszú sóhajjal.

– Jaj! Emmanuel és én olyan rossz viszonyban váltunk el... Vajon érdeklek még őt?