Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
– Hát, én... – Tessa egy röpke pillantást vetett Nicholasra, nem tudva, hogyan válaszoljon Gregory kérdésére.
A következő pillanatban a kisfiú szeme bepirosodott, és ajkát vékony csíkká préselte, ahogy próbálta visszatartani a sírást, de sajnos a könnyei mégis kicsordultak.
Már önmagában a könnyei elegendőek voltak ahhoz, hogy Tessa szíve ezer darabra törjön.
Kierannek a közelben összeszorult a szíve Gregory néma sírása láttán, és gyorsan közbeszólt: – Hagyd, hadd vegye a karjába egy kicsit, Nicholas. Hová sietünk? Különben is, ez a hölgy hamarosan színpadra lép, szóval egyszerűen bevihetné Greget a terembe, és utána rögtön kezdhetné is az előadást. Mármint, nézz a kicsikénkre, sír! Ha anya meglátja, milyen püffedt a szeme, teljesen ki fog borulni.
Nicholas összeráncolta a homlokát, és éles tekintete hosszú pillanatig megpihent Tessán. Mi van ezzel a nővel? Mit csinált, hogy Greg ennyire odavan érte? De ő sem akarta Gregoryt sírni látni, így megőrizte a hidegvérét, és kimért hangon így szólt: – Ha nem okoz túl nagy gondot, Miss Reinhart, nagyon hálásak lennénk, ha még egy darabig társaságot nyújtana a mi Gregorynknak. Még csak egy gyerek, és hajlamos egy kicsit ragaszkodni, szóval reméljük, nem bánja.
Tessa azonnal megrázta a fejét. – Ó, kérem, igazán nem kell ennyire formálisnak lennie. Egyáltalán nem teher vigyázni rá. Őszintén szólva, túlságosan is kedvelte Gregoryt ahhoz, hogy nyűgként tekintsen a rá való felügyeletre, bár bevallottan meglepődött azon, hogy Nicholas megengedi egy olyan kívülállónak, mint ő, hogy vigyázzon a fiára.
Gregory viszont nem rágódott ezen túl sokat. Érezhetően felvidult, miután az apja zöld utat adott, és a tőle megszokott gyermeki hangon így szólt: – Köszönöm, apu!
Aztán sietve felnézett Tessára, imádattal a szemében. – Szép néni, még mindig szükséged van egy hegedűre, ugye? Elviszlek megnézni nagymama hatalmas hegedűgyűjteményét, és választhatsz, amelyik csak tetszik!
Tessa elnézően bólintott. – Rendben, mutasd az utat.
Jól láthatóan helyreállt jókedvével Gregory boldogan nyújtotta ki a kis kezét, és mutatta az irányt Tessának.
És ezzel mindketten elhagyták a VIP-váró környékét, és Madam Sawyer rögtönzött zeneszobája felé vették az irányt a jachton.
Most, hogy Kieran és Nicholas maradtak csak hátra, egy gyors, hitetlenkedő pillantást váltottak. Előbbi szólalt meg először döbbenten tűnődve: – Hű, nem gondolod, hogy Greg egy kicsit túl nagylelkű most? Anya még azt sem engedi, hogy bárki ráleheljen a hegedűgyűjteményére, és csak azért tette ki őket közszemlére, mert ma van Greg születésnapja. Tényleg hagyjuk neki, hogy csak úgy belevigyen egy kívülállót a szobába, és az kölcsönvegye azt a hangszert, amelyiket csak akarja?
Nicholas tekintete elsötétült, de nem mondott semmit, csak figyelte, ahogy Tessa és Gregory elöl egymással beszélgetnek.
Megfordulva, halkan szólt a mellette álló testőrhöz: – Mondjon el mindent arról, ami korábban történt, és egyetlen részletet se hagyjon ki!
A testőr tudta jól, hogy nem szabad megvárakoztatnia, így gyorsan elmesélt mindent, ami a zenekar társalgója előtt történt, és ami ehhez a jelenlegi, Tessa és Gregory közötti pillanathoz vezetett.
Mindezeket hallva Nicholas csupán összeráncolta a homlokát. Amennyire ő meg tudta ítélni, Gregory volt az, aki önként ajánlotta fel a vonzalmát a nőnek, anélkül, hogy az bármit is tett volna. De a kisfiú még sosem került ilyen közel egyetlen kívülállóhoz sem, szóval miért pont ez a nő? Mi olyan különleges benne?
Nicholas még ezen töprengett, amikor Kierannek mellette hirtelen eszébe jutott valami. Állát elgondolkodva dörzsölgetve Kieran halkan így szólt: – Emlékszem, Greg mondta, hogy egy bizonyos hegedűművészt szeretne a születésnapjára, és még a teljes nevét is elmondta. Gondolod, hogy ez a nő az a hegedűművész, akiről beszélt? Ha ez a helyzet, akkor... Gregnek már találkoznia kellett vele korábban.
Ennek hallatán Nicholas arckifejezése viharossá vált.
– Nicholas, szerintem valami nem stimmel ezzel a nővel! Talán valamilyen hátsó szándékkal próbál Greg közelébe férkőzni. Résen kell lennünk.
– Amint vége az előadásnak, nem akarom, hogy ez a nő Gregory közelében legyen! – csattant fel Nicholas fagyosan.
– Persze. Bízd csak rám – ígérte Kieran komoran és ünnepélyesen.
…
A zeneszobában Tessa megdöbbent, amikor a szeme elé tárult az a több tucat értékes, felbecsülhetetlen értékű hegedű, amelyeket kiállítottak.
Az itt lévő hegedűk közül a legolcsóbb is közel egymilliót érhetett, és ha netán történne valami baleset, még belegondolni is beleborzongott, hogyan fizetné ki a kárt.
Ekkor Greg felfelé nyúlt, a legfelső polcon lévő hegedűre mutatott, majd a mögöttük álló egyik testőrnek így szólt: – Te ott, azonnal vedd le nekünk azt a hegedűt.
A testőr egyetlen másodpercet sem vesztegetve úgy tett, ahogy parancsolták neki.
Gregory sokatmondóan nézett Tessára. – Szép néni, ez a hegedű illik hozzád.
Amikor jobban megnézte a hangszert, úgy érezte, a szíve egy pillanatra megáll. Az elé tett hegedűt a világ egyik leghíresebb hegedűkészítője alkotta saját kezűleg, és legalább tízmilliót ért. Ha arra kérnek, hogy ezen játsszak szimfóniákat, az csak még nagyobb nyomást helyez az előadásomra!
Ekkor Nicholas és Kieran az ajtóban álltak, és enyhe érdeklődéssel figyelték a jelenetet.
Talán Gregory ragaszkodása hatott rá, és némiképp zavarba ejtette Tessa ezt követő habozása, Nicholas hűvösen megszólalt: – Miss Reinhart, tekintve, hogy ma van Gregory születésnapja, vigye el ezt a hegedűt az előadására, ha már neki annyira tetszik.
Hangjának kemény magabiztosságából Tessa rájött, hogy a férfi nem hagy teret a vitának vagy a visszautasításnak. Bár továbbra is szkeptikus volt e szavak hallatán, beadta a derekát, és a lehető legkegyesebben elvette a hegedűt. – Ebben az esetben, én... Köszönöm, Sawyer elnök úr.
Nicholas röviden bólintott. – Ez a hegedű az egyetlen a maga nemében, így remélem, a legjobbat tudja majd kihozni belőle, Miss Reinhart. Nem akarnánk, hogy Gregory most csalódjon, nemde? – Ezzel felemelte a karját, megnézte az időt a limitált gyűjtői kiadású karóráján, majd megjegyezte: – A bankett már kezdődik. Most elmehet felkészülni az előadásra, Miss Reinhart. Én kiviszem innen Gregoryt. Később találkozunk az ünnepségen.
Azzal ügyesen kivette Gregoryt Tessa karjaiból.
Gregory kelletlenül távozott, vágyakozva meredt Tessára, és azt motyogta: – K-később találkozunk a banketten, szép néni!
Nicholas nem adott neki esélyt a tiltakozásra vagy a húzódozásra, sarkon fordult, és kimasírozott a zeneszobából, anélkül hogy visszanézett volna Tessára.
Amikor távolodó alakja végre eltűnt a szeme elől, Tessa apró, megkönnyebbült sóhajt hallatott.
Hazudna, ha azt mondaná, hogy nem érezte Nicholas óvatosságát és idegenkedését iránta, de nem hibáztathatta érte. Végül is Gregory fontos gyermek volt, aki a Sawyer család nevét és vagyonát fogja örökölni. Érthető volt, hogy mindig ilyen szigorú felügyelet és védelem alatt áll.