Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Jasper reszketett a félelemtől, és reakciója kiváltotta Edwin együttérzését. Az utóbbi halk hangon így szólt: – Ms. Adams, megijesztette Gavint!
– Edwin, nézzen rá! Alig telt el néhány nap, de már most teljesen elszemtelenedett. Még hazudni is megtanult! Ma móresre kell tanítanom! – Danna már nem tudta megőrizni a hidegvérét. Kinyújtotta a kezét, magához akarta rántani Jaspert.
Jasper szorosan belekapaszkodott Edwin combjába, és dühösen meredt a nőre. – Azt mered mondani, hogy nem akartál bántani?
Danna szemében egy pillanatra felvillant a bűntudat, de hamar visszanyerte az önuralmát, és komoly arccal rászidott: – Hazudsz! Az apukád nagyon csalódott lesz, ha megtudja, hogy hazudsz!
Jasper majdnem felrobbant a dühtől. Felgyűrte az ingujját, majd kinyújtotta a karját. – Mr. Whitley, tényleg ez volt a szándéka!
Amikor Jasper korábban megpróbált kiszabadulni Danna szorításából, egy nyom maradt a karján.
Jasper állításától meggyőzve Edwin arca elkomorult, ahogy Dannára meredt. – Ms. Adams, fel kell hívnom Mr. Grahamet!
Edwin forrt a dühtől, mert el sem hitte, hogy Danna ilyesmit merészel tenni egy gyermekkel, ráadásul pont az ő jelenlétében.
A Graham család soha nem engedi, hogy bárki is kezet emeljen a családtagjaira. Így a nőnek nincs joga megbüntetni Gavint, még akkor sem, ha ő az anyja.
Bár Benjamin nem volt az a fajta, aki könnyen kimutatja az érzéseit, nagyon is törődött Gavinnal.
– Edwin, ne tegye! Nem akartam bántani! Gavin, hogy játszhatsz ilyen aljas trükköt! Ha az apukád hazajön, gondoskodom róla, hogy tisztességesen megneveljen!
Danna bűnösnek érezte magát a tettei miatt. *Hogy is gondolhattam, hogy visszavág? Jobb, ha minden sarat rákenek!*
– Micsoda képmutató! Még az imént akartál bántani! Mr. Whitley, miért ilyen gonosz ez a nő? Aput akarom! Aput akarom! – Jasper ismét sértődötten sírni kezdett. Emellett megragadta az alkalmat, hogy megnézze, Benjamin valóban törődik-e vele. *Ha Apa e mellé a rossz nő mellé áll, akkor itt hagyjuk őt!*
Edwin szíve megszakadt, ahogy Jaspert sírni látta, így karjába vette a szegény fiút. – Gavin, ne sírj. Itt vagyok, és most rögtön hazahívom az apukádat!
Danna halálra rémült, amint meghallotta, hogy Benjamin hazajön. *Ha Benjamin megtudja, mit akartam tenni Gavinnal, az biztosan tönkreteszi a kapcsolatunkat. Már tegnap is figyelmeztetett, miután kidobtam ennek a kölyöknek a vattacukrát.*
– Edwin, Benjamin még dolgozik. Nem hiszem, hogy zavarnunk kellene egy ilyen jelentéktelen ügy miatt.
Danna viselkedésén felháborodva Edwin szigorúan utasította rendre a nőt: – Ms. Adams, azt hiszem, jobb lenne, ha erről az ügyről személyesen Mr. Grahammel beszélne!
*Mindent megteszünk, hogy Gavint megóvjuk a sérülésektől. Hogy tehetett ilyet? Ha még az én jelenlétemben is meg meri tenni, valószínűleg túl messzire menne, amikor nem vagyunk itt! Ha jobban belegondolok, Gavin mindig furcsán viselkedik, amikor ő is itt van! Fogadni mernék, hogy nem ez volt az első próbálkozása!* – Edwin szíve elszorult, ahogy felfogta a helyzetet.
A komornyik azonnal felhívta Benjamint. A férfi a hír hallatán nyomban hazasietett.
Ezen a ponton Danna teljesen tisztában volt vele, hogy ha elmenne, azzal csak beismerné a vádakat. Idegességgel telve ült le a nappali kanapéjára.
*Ha Benjamin még mindig törődik velem, valószínűleg szemet huny efelett. Végtére is én vagyok Gavin anyja.*
Eközben Jasper még mindig sírt.
Danna lopva egy gyilkos pillantást vetett rá.
*Eddig mindent magában tartott. Miért fordul ellenem pont ma? Sőt, igazából már tegnap elkezdte ezt. Ez egy óriási pálfordulás!*
Danna összehúzta a szemét, ahogy eszébe jutott, hogy összefutott Arissával a Graham Groupnál.
*Arissa vajon találkozott ezzel a fattyúval?*
A lehetőségtől megdöbbenve Danna őrlődött a düh és a rettegés között.
*Benjamin találkozott már Arissával ezelőtt? Itt az ideje, hogy kitaláljam, hogyan szabaduljak meg tőle örökre!*
A gonoszság egyre fokozódott Danna tekintetében, miközben legbelül Arissa ellen szőtt terveket.
Eközben Arissa még mindig nem tudott arról, mi zajlik a háta mögött.
Eltöltött egy kis időt a gyerekeivel játszva, mielőtt elvitte volna őket enni, és mindannyian a fellegekben jártak.
– Anya, nagyon sok finomságot akarok enni! – Jesse, aki igazi ínyenc volt, nem tudta elrejteni az izgalmát, miközben Arissa kezét rángatta.
– Anya, mit fogunk enni? – Oliver is el volt ragadtatva. Alig várta, hogy megkóstolhassa az összes finom ételt, amit az interneten látott, mielőtt visszatértek az országba.
– Bármit ehettek, amit csak akartok! – Arissa játékosan rájuk kacsintott, miközben megigazította a sapkájukat. Csak ekkor vette észre, hogy Jasper sapkája hiányzik.
– Jasper, hol van a sapkád?
– Anya, odaadtam egy másik gyereknek a repülőtéren! – Gavin jól játszotta Jasper szerepét anélkül, hogy lebuktatta volna magát. Elég jól utánozta Jasper arckifejezését, olyannyira, hogy Arissa nem vett észre semmi szokatlant.
Zachary egy pillantást vetett rá, miközben magában kigúnyolta. *Elég jó benne!*
Ha korábban nem vette volna észre, Gavin őt is átejtette volna.
– Odaádom a sapkámat! – Zachary levette a sapkáját, és Gavin fejére tette.
– Nincs rá szükségem. – Gavin visszautasította Zacharyt, mondván, hogy meglesz sapka nélkül is.
– Hallgass rám, és vedd fel! – Zachary mosolyogva adta rá Gavinra, úgy viselkedve, mintha ő lenne az idősebb báty.
Gavin egy pillanatra lefagyott. *A kisöccsének tart? Ha Danna engem vitt volna el helyettük, valószínűleg én lennék a legidősebb köztünk.*
– Gyerünk! Veszek neked egy újat! – mondta Arissa, megőrizve a mosolyt az arcán.
Gavin a hetedik mennyországban érezte magát, amikor ezt meghallotta. Fülig érő mosollyal csiripelte: – Köszönöm, Anya!
Arissa ezután elvitte a gyermekeit egy fenséges lakomára.
Másrészről Benjamin tíz percen belül hazasietett.
Még mielőtt az ajtóhoz ért volna, hallotta Jasper szánalmas sírását kiszűrődni bentről. Már akkor is hallotta sírni, amikor egy pillanattal ezelőtt telefonon beszéltek.
Benjamin arca elsötétült, ahogy ráncolta a homlokát, és szenvtelen viselkedése elzárta a többiektől.
– Mr. Graham! – Edwin aggódó arccal ment Benjamin felé, karjában Jasperrel.
Jasper már olyan régóta sírt, hogy a szemei vörösek és duzzadtak voltak. Az orra is kipirosodott. Edwint fájdította a látvány, hogy a fiú mennyire sértettnek tűnt.
– Benjamin... – Danna közelebb ment Benjaminhez, de a lába a földbe gyökerezett, amikor találkozott a férfi éles tekintetével.
– Apa! Apa... – Jasper annyira kimerült attól, hogy sokáig keservesen sírt. Benjamin felé indult egy ölelésért, amikor végre meglátta őt.
Benjamin a karjaiba vette Jaspert, és gyengéden megveregette a hátát. – Ne sírj. – Bár kissé esetlennek tűnt, kivételesen gyengéd hangon beszélt.
Jasper Benjamin vállára dőlt, és a szemei pillanatokon belül felragyogtak. Úgy tűnt, Benjamin valóban törődik vele.
Aztán szánalmas arccal panaszkodott Benjaminnak: – Apa, ő bántani akart engem!
Dannának nem sikerült véghezvinnie a tettét, de a puszta gondolat is elég volt ahhoz, hogy feldühítse Benjamint.
Benjamin tekintete egyre sötétebbé vált, ahogy gyilkos szándék csillant meg benne, miközben szigorú pillantást vetett Dannára.
Danna most először látta, hogy így néz rá. Azonnal hidegrázás futott végig a hátán. Reszketve próbált magyarázkodni: – Benjamin, hallgass meg. Ez...
– Tűnj el! – csattant fel Benjamin jéghideg hangon.