Kaelie egy térdig érő, zöld szaténruhát viselt, egyszerű, fekete, nyitott orrú magassarkúval. Még a szobájában is hallotta a falkaházból kiszűrődő izgatott morajt. Kieran lépett be egy „Szia, tesó” köszöntéssel. Végigmérte a lányt, és mosolyogva megszólalt: – Véresre fogom ütni a bütykeimet ma este, hogy távol tartsam tőled az összes kanfarkast, de jól nézel ki.

– Köszi, Kieran, te sem festesz rosszul. – Szőke haja tökéletesen be volt lőve. Ugyanolyan kék szeme volt, mint a lánynak. Letagadhatatlan volt, hogy testvérek. – Lekukkantottál már a földszintre? – kérdezte Kaelie.

– És kockáztassam anya haragját? Esélytelen – felelte a fiú, miközben a tükörben igazgatta sötétkék öltönyének mandzsettagombjait. – Viszont néztem a csoportos chatet, és az Apex Kör szerint ez lesz az év bulija.

– Anya nagyon elégedett lesz – nevetett fel Kaelie, maga elé képzelve a büszkén feszítő Seline-t.

– Nincs nálam a telefonom! Mondd, mi történik! – sürgette Kaelie.

– Oké! Oké! Várj csak. Ewan alfa bétája már részeg. Remek. Thatcher és Cal fogadásokat kötnek, melyik harcos próbálja meg hozzáragasztani a nyelvét a jégszoborhoz. Anya el lesz ragadtatva. Ó, és Evander épp most lépett be, és igen, az összes farkaslány veti magát rá, mint rendesen.

Kaelie megforgatta a szemét. – Mondd meg nekik, hogy tegyenek fel nekem 50-et apu harcosára, Tate-re. – Eszébe jutott, amikor Tate egy fogadás miatt magassarkúban és ruhában szaladgált a gyakorlótéren, a Barbie Girlt énekelve. Annak az embernek nem volt szégyenérzete.

Ekkor a szüleik jelentek meg az ajtóban. – Oké, kicsinyeim, itt az idő! Ó, el sem hiszem, hogy eljött ez a nap! Boldog születésnapot, angyalaim! – mondta az anyjuk, miközben megölelte őket. Megigazította Kieran nyakkendőjét és Kaelie egy kósza hajtincsét, majd hátralépett az apjuk mellé.

– Egyetlen apa sem kívánhatna jobb gyerekeket, büszke vagyok arra, amilyen emberekké váltatok – mondta az apa, miközben kezet rázott Kierannal, és arcára puszilta Kaelie-t. Seline helyeslő bólogatással állt a férje mellett.

Kaelie a szeme sarkából látta, hogy Kieran a könnyeivel küszködik. Elmosolyodott. Mindketten mindig büszkévé akarták tenni az apjukat, különösen Kieran, hiszen ő veszi majd át az alfa pozíciót.

– Na jó, indítsuk el ezt a műsort! Mi lemegyünk, bemutatunk titeket, ti pedig bevonulhattok – mondta az anyjuk, és az ajtó felé indult. Egy csókot dobott feléjük, majd az apjukkal együtt eltűntek.

Miután szüleik lementek, Kieran és Kaelie a lépcsőhöz léptek, hogy megvárják a lemenetelt. Kaelie egyik lábáról a másikra állt. –

– Kezdhetjük, fej fel, vállakat hátra – mondta Kieran, amikor meghallották, hogy bemondják a nevüket, és leereszkedtek a lépcsőn a várakozó vendégsereg közé.

Kieran és Kaelie a barátaik felé vették az irányt, miután számos gratuláló megállította őket. Vaughn alfa üdvözölt mindenkit, és a zenekar játszani kezdett. Mire elérték az Apex Kört, a legtöbb vendég már a táncparketten volt vagy egymással beszélgetett.

– Boldog születésnapot! – énekelte együtt az Apex Kör.

– Köszönjük, köszönjük – mosolyogtak az ikrek.

Kaelie szeme találkozott Evanderével. Semmi. Se szikra, se fellángolás. Nem a társa. Meg mert volna esküdni, hogy egy kis szomorúságot látott a fiú szemében. De aztán Evander elmosolyodott, felkapott egy üveg pezsgőt és poharakat, majd megszólalt: – Pohárköszöntő az ünnepeltekre! Végre a legfiatalabbak is hivatalosan nagykorúak lettek! – Erre az egész csapat éljenezni kezdett.

Vaughn alfa lépett oda hozzájuk. – Evander – mondta, és kezet nyújtott a hercegnek. – Régen láttalak, hogy van a család?

Evander mosolyogva rázott kezet. – Remekül vannak, anyám és Cyrus üdvözletüket küldik, de sajnálják, hogy nem tudtak eljönni.

– Ó, biztos vagyok benne, hogy Cyrust elhalmozza a munka a Szuverén Domíniumban – mondta Vaughn, egyáltalán nem sértődve a távolmaradásuk miatt. Búcsút vett a csapattól, emlékeztette őket a bölcs döntésekre, majd elvegyült a többi vendég között.

– Én kérem az első táncot a szülinapos lánytól – jelentette ki Evander. – Jobban teszem, ha figyelem a hátamat, nehogy a rajongóid megpróbáljanak leszúrni – felelte Kaelie mosolyogva. Mindannyian nevettek, és táncolni kezdtek. Amikor a tortavágáshoz érttek, mindkét testvér érezte a kísértést, hogy a másik arcát a tortába nyomja, de az anyjuk pillantása jobb belátásra bírta őket.

Az éjszaka végére az Apex Kör a falkaház melletti tónál kötött ki pezsgővel és némi étellel, amit még a kijövetel előtt csentek el. A fiúk nyakkendője már ki volt kötve, a lányok pedig rég levetették a cipőjüket. Az ég világoskékre váltott, ahogy közeledett a hajnal.

Viccet meséltek és sztorizgattak, végig nevettek. Cal volt az, aki megszólalt: – Szóval egyikőtök sem találta meg a társát? – Hadley oldalba lökte. – Te idióta! – sziszegte Hadley a fogai között. – Tudom, hogy igazad van, de miért? – kérdezte a fiú döbbenten és értetlenül.

– Nem – felelte Kieran, szemében tűnődő tekintettel.

– Nos, ez azt jelenti, hogy a jövő heti szokásos Apex Kör-hétvége a palotában még mindig áll – mondta Cal magabiztosan.

Evander felnevetett. – Anya alig várja, hogy jöjjön az Apex Kör, mert szereti, ha tele van a ház, főleg mióta apa meghalt.

– Hát, Julianna tényleg a legjobb sütiket süti – fűzte hozzá Thatcher, és elkezdte felsorolni az összes kedvenc ételét a palotában.

– Szerintem nem igazán értékelte, amikor ti, fiúk, berúgtatok és szennyeskosarakban csúszkáltatok le a lépcsőn, közben felborítva egy felbecsülhetetlen értékű vázát – mondta Kaelie a fiúkra nézve.

– Nem, valóban nem értékelte – válaszolt Thatcher elhúzott szájjal a visszaemlékezéstől. – Addig futtatott minket a palota körül, amíg el nem hánytuk magunkat, aztán fel kellett takarítanunk. Nem volt egy szép nap.

Sokat lógtak a palotában, mivel Evandernek nehezebb volt kimozdulnia. Ezenkívül a palota félúton volt az összes falka területe között. – Hogy mennek a királyi teendők? – kérdezte Kaelie Evandertől. – Unalmasak. Kimondhatatlanul unalmasak. De segít Cyrusnak, ő pedig mindig elfoglalt. Úgyhogy elsimítom a viszályokat a fontoskodó farkaslányok és a sírós alfák között – válaszolta.

– Ne felejtsétek el, hogy augusztus elsején kezdődik a Vezetőképző, és három hónapig mindannyian a palotában leszünk! – emlékeztette őket Tamsin.

– Tudjátok, hogy az összes többi fiatal alfa és Luna gyűlölni fog minket, ugye? – mondta Kieran. – Mindent meg fognak tenni, hogy letörjék a szarvunkat.

– Ó, minden bizonnyal – felelte Callum. Az Apex Kör volt a jövőbeli alfák és Lunák legerősebb csoportja, ami miatt a többiek nagyon féltékenyek voltak rájuk.

– Azért utálnak minket, mert nem ők mi vagyunk! – vágta rá Thatcher.

– Garrett is ott lesz – mondta Hadley, amire az egész csapat felnyögött. Az unokatestvére arrogáns volt, és csak a külsejével törődött. Ő sem kedvelte a csoportot, és küldetésének tekintette, hogy borsot törjön az orruk alá.

– Felejtsétek el őket, tartsunk össze, és vigyázzunk egymásra – mondta Kieran, mire a többiek egyetértően bólintottak.

Kaelie a fűben ült, és a következő hónapokon töprengett. – Hányan lesznek még ott? – kérdezte.

Evander válaszolt: – Legalább százan.

Te jó ég, gondolta Kaelie, ez rengeteg alfa-vér egy helyen.

– Valaki biztosan verekedni fog – jegyezte meg Kaelie.

Evander nyugodt hangon válaszolt: – Nem az a kérdés, hogy lesz-e verekedés, hanem az, hogy mikor.