53. FEJEZET

ZANE SZEMSZÖGE

Megkönnyebbültem, őszintén megkönnyebbültem, hogy Blair apja nem dühödten reagált, hanem tisztelettel elfogadta a helyzetet, mert egy pillanatig biztos voltam benne, hogy rossz vége lesz, de nem így történt, és ezért hálás voltam.

De még ahogy az asztalnál visszaállt a nyugalom, a gondolataim akkor sem rajta jártak, hanem Milán. Mert az asztal alatt, amikor megfogtam a