Megvonom a vállam. – Felejtsd el, hogy itt jártam. Tulajdonképpen meg sem történt. Elmehetek most már?

– Nem!

A bal keze a vállamról a nyakamra csúszik, ujjai a bőrömre simulnak. Egy pillanatra az a benyomásom támad, hogy meg akar fojtani, de a szorítása laza. – Hogy adhatna hozzá az apád egy olyan alakhoz, mint Alonzo?

– Üzlet. – Apám azt hiszi, fogalmam sincs arról, mit tesz valójában a hercegeknek. Szüksége van Alonzóra a… növekedéshez. – Tudod, hogy megy ez.

Lysander egy pillanatra elhallgat. Bal hüvelykujja végigsimít a bőrömön, miközben gondolkodik, amitől a szívem hevesebben ver. Áruló! Lysander mindig is a gyenge pontom volt.

– Tegyük fel, hogy elfogadom az ajánlatodat. Honnan tudjam, hogy még szűz vagy?

Összeráncolom a szemöldököm. – Elmehetünk egy nőgyógyászhoz, hogy megvizsgálja.

Miután gyorsan végigméri a ruhámat – egy fekete ceruzaszoknyát és egy fehér inget –, megszólal: – Erre nem lesz szükség. Emeld fel a szoknyádat.

Kifut a vér az arcomból. – Mit? Miért?

– Mert látni és érezni akarom a puncidat. – Jobb keze a hajamhoz nyúl, kiszabadítva a kontyból, amit általában viselek.

Körülnézek. – De hiszen az irodádban vagyunk.

Csak nem azon az íróasztalon akarja elvenni a szüzességemet?

Nos, ha ez a kívánsága… nem mondhatok nemet, miután én magam javasoltam.

Mi mindent meg kell tennem, hogy kijussak a városból. Messze Alonzótól.

– Nincs egész napom, Aria. Vagy felemeled a szoknyád és megengeded, hogy megérintsem a puncid, vagy távozol. A te döntésed.

Téved. Nincs választásom. Vagy megteszem, amit kér, vagy meghalok.

Lehunyom a szemem, miközben felemelem a szoknyám. Legalább egy szép bugyi van rajtam ma.

– Nézz rám! – morogja, miközben megragadja a jobb csípőmet.

Megteszem, amit kér, és a szemébe nézek, miközben a jobb kezét a derekamra helyezi. A térdét a lábaim közé tolja, szétfeszítve azokat. A szívem olyan gyorsan ver, hogy szinte hallom a dobogását. Férfi még soha nem érintett meg. Egyedül már sok mindent felfedeztem. Szűz vagyok ugyan, és rengeteg orgazmust szereztem már magamnak. De soha semmit nem dugtam fel a hüvelyembe, tudva, hogy fájni fog. Nem igazán szeretem a fájdalmat. A jobb gyűrűsujjamon lévő heget simogatom a hüvelykujjammal, miközben várom, hogy megérintsen.

Még mindig a szemembe nézve simogatja a combomat, ujjai borzongást futtatnak végig a hátamon. Visszafojtok egy nyögést. Nem számítottam rá, hogy ez ilyen… jó lesz.

Egy darabig még kínoz ezzel a játékkal, mielőtt végighúzná az ujját a bugyimon. Ha a térde nem lenne még mindig a lábaim között, talán összeestem volna. Egy férfi érintése… lenyűgöző.

– Lysander… – suttogom.

Valami felvillan a tekintetében, és félretolja a bugyimat. Minden figyelmeztetés nélkül belém tolja a középső ujját. Elakad a lélegzetem. Fáj. Az ujja behajlik, én pedig megpróbálom elütni a kezét, de ő sokkal erősebb nálam.

– Maradj veszteg – morogja.

Ráharapok az alsó ajkamra, miközben továbbra is a heget simogatom a hüvelykujjammal.

Lysander még néhányszor megpumpolja az ujját, mielőtt kihúzná, és az íróasztalához lépne. – Ülj le – mutat az asztala túloldalán lévő székre.

A lábaim remegnek a brutális behatolása után, de valahogy sikerül nemcsak a ruhámat igazba tennem, hanem eljutnom oda is, ahová kérte. Egy kósza hajtincset a fülem mögé tűrve megkérdezem: – Akkor áll az alku?

Hátradől az irodai székében, és végigsimít rövid, fekete haján. – Alonzónak nem fog tetszeni, hogy otthagytad, és bármit megtesz majd, hogy visszaszerezzen.

– Tudom, hogy Alonzo veszélyes ember, és kiterjedt kapcsolatai vannak az egész városban, de neked is. Segíts eltűnni, és én veled töltöm az egész éjszakát. Bármit megteszek, amit kérsz tőlem.

Talán nem kellett volna ezt mondanom, de kétségbe vagyok esve.

Végre felcsillan az érdeklődés a tekintetében. – Bármit?

Bólintok, mert mégis mit kellene tennem? Vagy mondanom?

Egy pillanatra gonosz vigyor terül el az arcán. – Nem lesz elég, ha kijuttatlak a városból. Alonzo bárhol megtalál, akárhová is mész. A legbiztonságosabb, ha a városban maradsz.

Pislogok, összezavarodva a szavaitól. – Itt nem vagyok biztonságban.

– Velem biztonságban vagy. Sőt, ajánlok egy alkut: légy a nőm, és Alonzo soha nem fog megtalálni.

Oké, erre nem számítottam. – Valami mentális betegséged van, vagy mi bajod?

– Valami olyasmi – visszhangozza a szavaimat. – Szóval, mit szólsz?

– Nem azt mondtad alig néhány perce, hogy nem érdekel a megdugásom? Most meg azt akarod, hogy a nőd legyek?

Megnyalja az ujját, ami az imént még bennem volt, miközben egyenesen a szemembe néz. – Több éjszakán át akarom élvezni a puncidat, nem csak egyig. De…

Figyelmen kívül hagyva, hogy még mindig az ujjáról ízlelget engem, megkérdezem: – De mi?

– Nem én leszek az egyetlen, aki élvezi majd a puncidat.

Azt hiszi, egy kurva vagyok, aki bárkivel lefekszik, akit ő akar? De másfelől, ha visszautasítom… – Hányan?

Megmerevedik. – Nem foglak a Bíbor Páholyba vinni, hogy olyanok használjanak ki, akiknek nincs nőjük – morogja. – Nekem és a vértestvéreimnek fogsz tartozni.

A mijeinek?

– Hányan? – makacskodom.

– Damian és Valentin. A mi nőnk leszel, mindörökre hozzánk láncolva. Alonzo semmit sem tehet majd ez ellen. És az ujját sem merheti rád fektetni.

A torkomban dobog a szívem. Valami istentelen lakozik a szeme mögött, és életemben először igazán megijedek tőle. Rettegek attól, mit tenne, ha nemet mondanék az ajánlatára, hogy a nője legyek. És attól is, hogy a…

Hogy is hívta őket?

Vértestvérek.

Igaza van. Megvolt a lehetőségem, hogy elsétáljak, de nem voltam hajlandó rá. Most itt az ideje, hogy szembenézzek a következményekkel. – Ha beleegyezem, hogy a te nőd legyek, meg Damiané és Valentiné is, bántani fogtok?

Lysander így folytatja: – Damian, Valentin és én mindent megosztunk egymással: a házat, az ételt, a bulikat, a nőket. Ha akarod a védelmemet, gondold meg jól, mert Damian és Valentin is az alku része.

– Nézd, én nem kapcsolatot keresek, csak ki akarok jutni a városból. Dúgj meg ma, és holnapra segíts nyomtalanul eltűnni.

Elneveti magát. – Szerethetem a puncikat, de egyetlen punci sem ér meg annyit, hogy szívességeket kérjek miatta másoktól. A puncid semmi különös. Csak egy lyuk, amit a férfiak használhatnak. Ha a védelmemet akarod, akkor a nőm leszel, én pedig megosztalak Valentinnal és Damiannal.

A körmeimet a tenyerembe vájom. Mi a fasz? Egy lyuk, amit a férfiak használhatnak? – Menj a pokolba!

Az ajtóhoz lépek, és mielőtt kinyitnám, lehajolok, hogy felvegyem a táskámat. Erős kezek ragadnak meg, megpördítenek, és az ajtó kemény fájának csapnak. – Talán mondtam, hogy elmehetsz? Megvolt az esélyed a távozásra. De próbáld meg most, és ráhajtalak az íróasztalomra, és teleöntöm a spermámmal azt a szűz puncidat. És ha én végeztem veled, megkérem Valentint és Damiant, hogy tegyék ugyanezt.

A torkomban dobog a szívem. Valami ördögi lakozik a szeme mögött, és életemben először igazán megijedek tőle. Félek attól, mit fog tenni, ha nemet mondok neki. Igaza van, megvolt a lehetőségem, hogy elsétáljak, de nem voltam hajlandó rá. Most itt az ideje, hogy szembenézzek a következményekkel. – Ha beleegyezem, hogy a te nőd legyek, meg Damiané és Valentiné is, bántani fogtok?

Elmosolyodik, a tekintete hideg és gonosz. Megragadja a tarkómat, lassan masszírozza, amitől hirtelen azt hiszem, olyasmit látok bele, ami nincs is ott. – Démonok vagyunk, nem angyalok, Amara. Meg fogunk törni, és a saját ízlésünkre formálunk, de soha nem fogunk ártani neked.

Amara. Így hívott régen a középiskolában.

És mi a különbség aközött, hogy megtörnek, vagy bántanak?

Melyik gonoszt válasszam? Lysandert vagy Alonzót?

– Engedd, hogy megvédjelek.

Ez jól hangzik.

– Amíg nem bántotok, elfogadom, hogy a nőtök legyek. Nem szeretem a fájdalmat. – Azt hiszem, ezt már mondtam neki, de nem árt megismételni.

Nem mintha azt tervezném, hogy addig maradok Lysanderrel, amíg meg nem un engem. Csak addig, amíg módot nem találok rá, hogy elhagyjam a várost, és keressek egy biztonságos helyet, ahol új életet kezdhetek.

Ellazul, és visszavezet a székhez. – Rendben. Felhívom Damiant és Valentint, és megkérem őket, hogy jöjjenek át, hogy megismerhesd őket. És Aria, a puncidat mindig teljesen borotválva kell tartanod. Nem szeretjük a szőrös puncikat.

Megnézném, ahogy ő megy el egy brazil gyantázásra. Pokolian fáj.