Lysander kihangosítja az irodai telefont, és tárcsáz egy számot.

Néhány csengés után egy férfi hangja szólal meg: – Történt valami?

Ha Lysander hangja parancsoló volt, ez a másik férfi… szomorúnak tűnt.

– Nem igazán, de szükségem van rá, hogy átjöjjetek az irodámba. Damian veled van?

– Igen.

– Akkor mindketten gyertek.

– Már megyünk is.

A férfi, aki feltételezésem szerint Valentin, leteszi a telefont, Lysander pedig egy másik számot tárcsáz. Egy pillanattal később egy női hang válaszol:

– Mr. Vance?

– Geneva, a nap hátralévő részében szabad vagy.

Ő volt a titkárnője, ha jól emlékszem.

Lysander meg sem várja, hogy a nő válaszoljon, már le is teszi a kagylót.

Ha a titkárnő megkapta a nap hátralévő részére a szabadnapot, Valentin és Damian pedig már úton vannak ide, akkor Lysander valóban azon gondolkodik, hogy az íróasztalán fog megdugni. Hány nőt hajlíthatott már rá előttem? Mondhatja ugyan, hogy a nője vagyok, de én jobban tudom. Én csak, ahogy ő mondta, „egy lyuk vagyok, amit a férfiak használhatnak”. Pontosan ez az, amiért távol tartottam magam a férfiaktól, és soha nem randiztam. Nem mintha randizhattam volna, ha akartam volna, hiszen apám gyakorlatilag Alonzo karjaiba kényszerített, nem sokkal azután, hogy betöltöttem a tizenhatot. *És* amiatt is, amit Lysander tett azután, hogy elmondta, szerelmes belém.

Az íróasztal hidegnek és keménynek tűnik. Nem éppen így képzeltem el az első szexet. Míg a legtöbb lány egy trópusi úti célt és egy férfit képzel el, aki minden kívánságukat teljesíti, amikor elveszítik a szüzességüket, én csak egy ágyat akartam, és egy tapasztalt férfit. Bár Lysandernek van bőven tapasztalata, nem akarom, hogy egy irodában dugjanak meg. Túl nagy kérés egy kellemes vacsora, majd egy hotelszoba? Még azt sem akarom, hogy hazavigyen a házába.

Viharos tekintete megáll az arcomon, majd a mellemen. Unott kifejezés ül az arcán, amitől kényelmetlenül érzem magam. Fogadni mernék, hogy már meg is bánta az ajánlatát, miszerint legyek a nője. Bármit is jelentsen ez. Soha nem volt még hosszú távú kapcsolatban, általában csak néhány hétig randizott valakivel, mielőtt továbblépett volna a következő nőre. Mire megun engem, a tervem már rég sínen lesz.

Ha úgy teszek, mintha a nője lennék, az valószínűleg újra összetöri majd a szívemet, de ezt is túl fogom élni.

Semmilyen körülmények között sem engedhetem meg magamnak, hogy újra beleszeressek.

Nem maradok itt. Amint találok egy biztonságos utat, hogy örökre eltűnjek, már itt sem vagyok.

– Megbántad már, hogy igent mondtál arra, hogy a nőm leszel, Aria? Gondold meg jól, mert ha a vértestvéreimmel megdugunk, onnantól a miénk vagy.

Az egyetlen dolog, amit sajnálok, az az, hogy nem szereztem meg a jogosítványomat. De a baleset, amely anyám életét követelte, örökre elvette a kedvemet a vezetéstől. És technikailag még el sem fogadtam az ajánlatát.

– Nem. Hacsak te meg nem gondoltad magad azzal kapcsolatban, hogy a nőd legyek. Biztos vagyok benne, hogy inkább olyasvalakit szeretnél, akinek nagyobb a melle.

Szórakozottnak tűnik. – Gyűlölöm a nagy melleket – horkant fel. Persze, persze. Minden nőnek, akivel a múltban együtt volt, hatalmas mellei voltak. – Tudod, ez az egész sztori Alonzóról nem áll össze. Miért akarná az apád, hogy hozzámenj Alonzóhoz? Van valami, amit elhallgatsz előlem.

– Például mi?

– Nem tudom. Mondd meg te.

Jellemző Lysanderre. – Nos, valóban van valami, de…

– De?

Egy kósza hajtincset a fülem mögé tűrök. Miért kellett kibontania a kontyomat? A hajamnak mindig van egy olyan szokása, hogy az utamba kerül. – Másodéves voltam, amikor először nyúltam magamhoz. – A szeme kezd felforrósodni a vágytól. – Akarod tudni, kire gondoltam, amikor először elmentem?

A szeme ismét vörösen villan. Mi baj van vele? – Kire?

Megvonom a vállam, nem akarva elárulni neki.

A szája vigyorra húzódik. – Kezdem azt hinni, hogy azért küldtek ide, hogy kémkedj utánam.

Horkantok egyet. – Kémnek nézek ki? – Felhúzza az egyik szemöldökét. – Felejtsd el, hogy megkérdeztem. Mit szólnál, ha kötnénk egy szerződést?

Azt hiszem, épp most ástam meg a saját vermemet.

Lysander érdeklődőnek tűnik. – Milyen szerződést?

– Olyat, ami bizonyítja, hogy nem vagyok kém? – próbálom a tőlem telhető legjobban elmagyarázni. – Nem tudom.

– Tetszik a szerződés ötlete. Egy olyané, amely kimondja, hogy a vértestvéreimhez és hozzám tartozol, és mindenben engedelmeskedsz nekünk, amit mondunk, mindenféle hisztéria *nélkül*. Cserébe megvédünk minden bántódástól. Ha nem teszed, meg kell büntetnünk.

– Várj csak egy percet… – próbálok tiltakozni, de Lysander beszél tovább.

– Ha megpróbálsz kapcsolatba lépni az apáddal vagy a barátaiddal, megbüntetünk. Ha valami gyanúsat teszel, megbüntetünk. Ha ellenszegülsz nekünk, megbüntetünk. – Összeráncolom a szemöldököm. – Ha pedig úgy gondoljuk, hogy kém vagy, meg *fogunk* kínozni, mielőtt megölünk.

És én még azt hittem, hogy Alonzo az irányításmániás. Egyébként meg mi ez a megszállottság a büntetésekkel? Mégis milyen büntetésről beszél?

– Nekem mégis mi hasznom származik ebből az egészből? – követelem a választ.

Lysander hátradől a székében. – Mindennap szophatod a faszomat. A vértestvéreimét is.

Felnevetek, mert ez a legabszurdabb dolog, amit valaha hallottam. Szopni a faszát. Mintha valami főnyeremény lenne. – Be kellene jelentkezned egy pszichiáterhez.

Lysander figyelmen kívül hagyja a megjegyzésemet. – Soha nem hagyod el a birtokot anélkül, hogy előbb ne kérdeznéd meg Damiant, Valentint vagy engem. *Bármikor* a rendelkezésünkre kell állnod, amikor csak akarjuk. Amikor pedig teherbe esel, a gyermek mind a négyünkhöz fog tartozni, még akkor is, ha jogilag csak két szülője lehet.

Nem az imént akadt ki teljesen azon az állításomon, hogy terhes vagyok a gyerekével? Now he is planning what would happen if I *do* get pregnant. Nem mintha ez megtörténne. Legalábbis Lysandertől nem.

Különben sem hozhatok gyereket erre a világra, nem akkor, amikor veszélyben vagyok. Nem akkor, amikor Alonzo vadászik rám.

– Mi van, if nem akarok gyereket?

Talán egy nap, ha már biztonságban leszek, és találkozom egy férfival, aki valóban szeret…

Lysander teljesen nyugodtan mondja: – Amara, annyi spermával foglak teletölteni, hogy nem lesz más választásod, mint kihordani a gyermekemet.