Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
REID
A repülőgép zúgása tölti be a köztünk lévő csendet.
Adeline ujjai még mindig az enyémekbe fonódnak, a szorítása már nem olyan erős, mint korábban, de még mindig érezhető. Bár én nem teszem szóvá.
Azt sem teszem szóvá, hogy milyen meleg a keze, vagy ahogy a hüvelykujja finoman az enyémen nyugszik, mintha elfelejtette volna levenni róla.
Most az ablakon bámul kifelé, a könyve elhagyatottan heve