Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

REID

A repülőgép zúgása tölti be a köztünk lévő csendet.

Adeline ujjai még mindig az enyémekbe fonódnak, a szorítása már nem olyan erős, mint korábban, de még mindig érezhető. Bár én nem teszem szóvá.

Azt sem teszem szóvá, hogy milyen meleg a keze, vagy ahogy a hüvelykujja finoman az enyémen nyugszik, mintha elfelejtette volna levenni róla.

Most az ablakon bámul kifelé, a könyve elhagyatottan heve