Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
– Csörr, csörr, csörr!
A telefonján megszólalt az ébresztő. Ha nem indul el most, el fog késni.
Marcella Astor sietve rágott és nyelt.
– Második bátyám, el fogok késni. Beviszel a suliba, jó?
– Semmi gond. Egyél csak lassan.
Másodszülött bátyja, Jasper Astor felvett néhány szalvétát az asztalról, és odanyújtotta neki. A hangszínéből érződött, mennyire meglepte a lány kedvessége.
A múltban úgy tűnt, Cella hallani sem akar róla. Soha nem kérte volna meg önszántából, hogy vigye el az iskolába. Úgy tűnt, az ő Cellájuk valóban megváltozott. Neki azonban nagyon is tetszett ez a változás.
Rowan Astor is meglepetten pillantott a húgukra.
Végül hozzátette: – Vigyázz magadra!
Marcella Astor gyorsan befejezte az evést, és a bátyjával együtt elindult az iskolába.
Hajszálpontosan a megbeszélt időben a Rolls-Royce megállt a Crestview Gimnázium főbejárata előtt. Az érkező diákok tekintete mind a kocsira szegeződött. Az autó ajtaja kinyílt, és egy gyönyörű, ragyogó szemű fiatal nő lépett ki. Szépsége mindenki másét felülmúlta.
A tömeg azonnal nyugtalanul morajlani kezdett, és halkan suttogtak egymás között.
– Istenem! Ő az Astor család második ifjú urának a barátnője?
– Hogy lehetne? Ő a Crestview Gimnázium kis ördöge, Marcella Astor! – mondta egy lány, aki előző este ott volt a Sinclair család vacsoráján.
– Lehetetlen! Az a kis ördög, Marcella Astor olyan csúnya!
– Nem hiszem el! De azért egy kicsit tényleg hasonlít Marcella Astorra!
Marcella Astor nyugodtan fogadta a bámészkodó tekinteteket. Elvégre korábbi, nem éppen megszokott megjelenése túlságosan is mélyen beleégett mindenki emlékezetébe. Bárkinek nehezére esett volna elfogadni a mostani átalakulását.
– Cella, miért jöttél ma ilyen korán?
Miután Marcella Astor elköszönt a bátyjától, átvette tőle az új mobiltelefont is, amit a férfi hozott neki.
Épp be akart lépni az iskolába, amikor egy fogcsikorgatóan édeskés hang csendült fel mellette. Elfordította a fejét, és látta, hogy Chloe Mercer mosolyogva közeledik felé. Chloe Mercer színlelt szeretettel próbálta megfogni a kezét.
– Az igazgató felhívta a bátyámat. Ha még egyszer elkésel, kicsapnak. Nincs más választásom. Mindez a zsebpénzem miatt van – válaszolta könnyedén Marcella Astor, aggódó arckifejezést színlelve.
Marcella Astor úgy tett, mintha csak lazán áttenné a táskáját a másik vállára, pont időben ahhoz, hogy elkerülje Chloe Mercer kinyújtott kezét.
Nem hazudott. Chloe Mercer biztatására a gimnázium utolsó éve kész katasztrófává vált. Hogy Caleb Ramsey után koslasson, a legjobb osztályból a legrosszabba esett vissza. Annyit lógott az iskolából, hogy már az érettségije is veszélybe került. Előző életében az igazgató valóban felhívta a családját. Emiatt Arthur Astor éktelen haragra gerjedt, és nyilvánosan megzidta. Azzal is megfenyegette, hogy megvonja tőle minden anyagi támogatását.
Előző életében azonban nem vette komolyan Arthur Astor szavait. Ebben az életben elszánta magát, hogy keményen fog tanulni.
Chloe Mercer nem kételkedett abban, amit hallott. Azt hitte, Marcella Astor csak néhány napig fogja a jó kislányt játszani. Elvégre hallott már erről az ügyről. Elfojtotta magában a kárörömöt, és szelíd, kedves ábrázatot öltött, hogy megvigasztalja Marcella Astort.
– Semmi baj. Te az Astor család lánya vagy. Bármi is történjen, a nagybátyám talál rá módot, hogy leérettségizz. Nyugodtan dőlj hátra, és csinálj, amit csak akarsz.
Marcella Astor hidegen elmosolyodott magában. Előző életében számtalanszor hallotta már ezeket a szavakat. „Csináljon, amit csak akar”, hogy aztán egy haszontalan emberré váljon.
Előző életében annyi órát mulasztott, hogy elvesztette a jogot az egyetemi felvételi vizsgákon való részvételre. Arthur Astor sok követ megmozgatott az érettségije érdekében, és ez csak tovább rontotta a kapcsolatukat.
Másrészt Chloe Mercer az évfolyam első tíz tanulója közé került, és felvételt nyert a Kingsway Filmművészeti Akadémiára. Innen indult el az úton, hogy elbűvölő filmsztárrá váljon. Ráadásul rávette Arthur Astort, hogy fogadja örökbe, és élvezte az Astor család lányaként járó összes kiváltságot.
– Rendben.
Marcella Astor semmitmondó választ adott, és Chloe Mercerrel együtt belépett az iskolába. Alkalmanként elkapta a mellettük pletykáló lányok hangját.
– Valamiért úgy gondolom, hogy Marcella Astor sokkal csinosabb, mint Chloe Mercer.
– Igen! Nem Chloe Mercer a legszebb lány a suliban? De Marcella Astor mellett úgy néz ki, mint egy cseléd az úrnője mellett!
– Chloe Mercer a sminkre támaszkodik, hogy is érhetne fel Marcella Astor természetes szépségéhez?
Chloe Mercer továbbra is mosolygott, de a szívében vadul vicsorgott, és azt kívánta, bárcsak rászabadíthatná a gondolataiban kavargó átkokat a lányra.
Minden reggel korán kelt, hogy jógázzon, és minden étkezésnél kontrollálta az adagokat, mégis alig tudta kordában tartani a súlyát és megőrizni a szépségét.
De mi a helyzet Marcella Astorral? Zabatként evett-ivott, hajnalig ivott, és mindenféle hülyeséget csinált, de amint megmosta az arcát, ismét ő lett a legszönyörűbb nő.
– Miért?!
Marcella Astor ajka enyhén megrándult, de az arckifejezése nem változott. „Ez már túl sok lenne? A java még csak most jön!”
Ketten közeledtek az iskolaépülethez, és mivel más osztályba jártak, Chloe Mercer a lépcsőnél elköszönt.
– Cella, menjünk el vásárolni ebédszünetben! Hallottam, hogy a Diornak van egy új ruhakollekciója, ami tökéletesen illik a stílusodhoz!
Chloe Mercer arca tele volt reménnyel, amikor beszélt. Nem volt az Astor család tagja. A nagybátyja mindig csak annyi zsebpénzt adott neki, mint egy normál családtagnak, nem úgy, mint Marcella Astornak, akinek a zsebpénze könnyen több tízezerre is rúghatott.
– Jól hangzik! De...
Marcella Astor a homlokát ráncolta. Izgatottnak, de egyben feszélyezettnek is tűnt.
Egy baljós érzés ébredt Chloe Mercer szívében, és gyorsan megkérdezte: – Mi a baj?
– Ebben a hónapban már elköltöttem az összes zsebpénzemet, és apa nem utalt át többet...
Marcella Astor hirtelen úgy tűnt, mintha eszébe jutott volna valami, és boldogan Chloe Mercerre nézett.
– Majdnem elfelejtettem, használhatjuk a te kártyádat. Unokatestvérem, ebédszünetben találkozunk!
Chloe Mercer arca elsápadt a szavak hallatán. Egy Dior ruha több tízezerbe kerülne, és neki nem volt annyi pénze! Még kevésbé arra, hogy Marcella Astor költse el.
– Cella, hirtelen eszembe jutott, hogy a diákönkormányzatnak ma dolga van. Menjünk máskor.
– Ó, rendben.
Marcella Astor sajnálatot színlelt. Pokolba is, ha hagyná, hogy Chloe Mercer ebben az életben is élősködjön rajta!
– Na, én megyek, mindjárt kezdődik az óra.
Mintha csak egy balszerencsés csillag elől menekülne, Chloe Mercer hirtelen elrohant. Rettegett attól, hogy Marcella Astor utána kiált és megállítja.
Marcella Astor hidegen felnevetett, és elindult a saját osztályterme felé.
Ahogy belépett a terembe, fogadta a rá szegeződő, várható bámulásokat és pillantásokat. A legrosszabb osztályban csupa jó családból származó, rossz tanuló volt.
A Crestview Gimnáziumban vívott verekedései és balhéi azonban meghozták neki a „kis ördög” címet, és kivívták a tiszteletüket.
Ha volt valaki a Crestview Gimnáziumban, akivel nem volt tanácsos ujjat húzni, az a válasz... Marcella Astor volt.
Viszonozta a pillantásokat, mire mindenki ijedten lehajtotta a fejét, hogy elkerülje a tekintetét.
Marcella Astor elővett egy tankönyvet, és minden tőle telhetőt megtett, hogy ismételjen. Nem volt buta; középiskolában az évfolyam első harminc tanulója között volt.
De három elpazarolt év után, kiegészülve a 18 éves testével és a 20-as éveiben járó lelkével, már régen elfelejtett mindent a gimnáziumból. Nehéz lesz mindezt újra felvenni.
A tanárok mind féltek az Astor családtól, és nem mertek zavarni Marcella Astort. Ez lehetővé tette számára, hogy a saját tempójában tanuljon.
Egy délelőtti tanulás után lüktetett az agya. Ebédidőben, ahogy várható volt, Chloe Mercer nem jött el érte, így egyedül indult a menzára ebédelni.
Egyedül, végre volt ideje rendesen elgondolkodni a jövőn. Szerette a színészetet, de előző életében nem jutott be egy rendes egyetemre sem. Mielőtt az álmai elkezdődhettek volna, már bűnözővé vált...
– Tessa Blair, összekoszoltad a ruhámat. Azt hiszed, csak úgy elsétálhatsz?
Marcella Astor épp csak megérkezett a menza bejáratához, amikor egy kis ricsajt hallott.
– Én... Én nem, te magad csináltad...
Egy csoport lány vett körül egy félénk, vastag keretes szemüveget viselő lányt. A fejét behúzta, és halk, rémült hangon beszélt.
Marcella Astor azonnal emlékezett. „Nem ez Tessa Blair, az évfolyamunk második legjobb tanulója...”