Okostelefonok zümmögtek egyszerre a Pinnacle Entertainment minden emeletén. Kaotikus felzúdulás tört ki a vállalat belső csoportos csevegésében. A pletyka futótűzként terjedt. Üzenetek árasztották el a képernyőt, melyeket mind Cleo, a földszinti recepciós indított el. Azt állította, hogy Pierce Vance vezérigazgató titkos szeretője egyenesen bemasírozott a magánirodájába. Az íróasztaluknál lázasan gépelő alkalmazottak tudomást sem vettek a vállalati földrengésről, amely épp abban a pillanatban mozdította meg a talajt a lábuk alatt. Az egész vállalat csendben gazdát cserélt.

Fent, a legfelső emeleti, plüssborítású vezetői lakosztályban Rowena végiggörgette az értesítések végtelen áradatát. A Pinnacle-be való közelgő belépésére stratégiai katonai műveletként tekintett. Meg kellett tanulnia a gyilkos szórakoztatóipar csínját-bínját, és a puszta tehetségkutató igazgatóként való belopózás az alsóbb sorokba tökéletes álcát biztosított ehhez. Pierce kiterjedt hálózata az árnyékban fogja őt irányítani. Ami még fontosabb, a személyzeti dinamika alapoktól való megfigyelése lehetővé teszi számára, hogy belülről kifelé haladva gyomlálja ki a korrupt, problémás alkalmazottakat.

Lent, a hatalmas előcsarnokban Cleo a letisztult márvány recepciós pult fölé hajolt. Figyelmen kívül hagyta a nyüzsgő csoportos csevegést, és az állomása felé közeledő jóképű vezetői asszisztenst bámulta. Tristan Farrow lépkedett előre, tekintetét a nőre szegezve. Félreértelmezve a férfi pislogás nélküli bámulását, mint egy randevúmeghívás előjátékát, Cleo egy kósza hajtincset tűrt a füle mögé. Kisimította az egyenruháját, és a leggyakorlottabb, legédesebb mosolyát villantotta meg.

– Mr. Farrow – dorombolta, és közelebb hajolt, hogy megmutassa a kulcscsontját. – Miben is segíthetek ma pontosan?

Tristan megállt a pult előtt. Semleges arckifejezése fagyossá vált. Nem mutatott habozást, sem kegyelmet. – Ki van rúgva.

Cleo édes mosolya elpárolgott. – Tessék?

– Csomagolja össze a holmiját, és azonnal hagyja el a helyszínt – utasította Tristan, hangja visszhangzott a márványfalakon, hogy a hall többi alkalmazottja is hallja.

A szíve a gyomrába zuhant. A vér kifutott az arcából, ahogy Tristan hajthatatlan testtartását bámulta. Hirtelen, égető felismerés hasított belé. A rejtélyes, gyönyörű nő, akit korábban kigúnyolt. Annak a nőnek bizonyára elképzelhetetlen hatalma van ezen falak között. A korábbi kollégái szeme láttára megsemmisítő megaláztatásban megdermedve a tönkretett recepciós remegő ujjakkal ragadta meg a telefonját. Könnyek patakoztak az arcán, ahogy tárcsázott egy számot, kétségbeesetten kapaszkodva egy mentőkötélbe.

Eközben fent Pierce nem volt hajlandó hagyni, hogy a húga bármivel is kevesebbnek tűnjön a hibátlannál egy felső tízezerbeli banketten. Kirángatta a tiltakozó Rowenát az irodából egy káprázatos, exkluzív átalakításra. A ma esti előkelő esemény Riverstone első számú, hétcsillagos szállodájában, a The East-ben kapott helyet.

Mire a szürkület rátelepedett a csillogó város sziluettjére, a hatalmas szálloda bejárata már nyüzsgött az élettől. Elit társasági személyiségek, nagyhatalmú politikusok és könyörtelen üzleti mogulok gyűltek össze a vörös szőnyeg mentén. A tömeg alapzaja felerősödött, amikor egy áramvonalas Lamborghini morajlása hasított bele az esti levegőbe. A sportkocsi gördülékenyen állt meg a járdaszegélynél.

Kingston Thorne szállt ki belőle, szabott öltönye éles sziluettet rajzolt ki a villogó fényképezőgépek kereszttüzében. Átlépett az anyósüléshez, és nyújtotta a kezét Bianca Loxleynak. Irigy suttogások söpörtek végig a jól öltözött bámészkodók között, ahogy a pár együtt végigsétált a szőnyegen.

– Mr. Thorne hihetetlenül néz ki. Ki az a nő, aki a karjába kapaszkodik?

– Úgy néznek ki, mint akiket az ég is egymásnak teremtett. Annyira irigy vagyok!

– Ő a felesége, akit három évig rejtegetett a nyilvánosság elől? Végre hivatalosan is debütál. Ez olyan édes!

Bianca fürdőzött a felső tízezer irigy pillantásaiban. Felemelte az állát, egója egyre dagadt. A Loxley család törvénytelen gyermekeként az egész életét azzal töltötte, hogy nézte, ahogy az elit szemétként bánik vele. Emlékezett a gúnyos mosolyokra és az elfordított hátakra. Ennek a fájdalmas múltnak most már semmi jelentősége nem volt. Téveszmés elméjében meg volt írva a sorsban, hogy Kingston feleségül veszi őt. Meggyőződése volt, hogy hamarosan ő viseli majd a koronát, mint Riverstone első számú társasági hölgye.

Pontosan Bianca csendes diadalának tetőpontján, zavargás tört ki a főkapuk közelében. A paparazzók villogó fényei egy pillanat alatt elterelődtek róla. Egy globálisan limitált kiadású Rolls-Royce Dawn siklott a szőnyeg legelejére, és ott megállt.

Pierce Vance szállt ki a vezetőülésből. Városszerte híres volt arról, hogy könyörtelen és megközelíthetetlen a nőkkel szemben, így tornyosuló, domináns jelenléte hallható zihálásokat váltott ki a megdöbbent tömegből. Megvillantott egy ritka mosolyt, visszafordult a luxusjármű felé, és nagy kezét nyújtotta a benn rejtőző utasnak.

Kíváncsi nyakak százai nyúltak előre, hogy egy pillantást vethessenek rá.

Egy pár karcsú láb, melyeket csillogó, fekete gyémánt magassarkúk öleltek körbe, bukkant elő a luxusautóból. A tömeg visszafojtotta a lélegzetét, amikor egy homokóra alakkal büszkélkedő nő lépett a vörös szőnyegre. Egyedi tervezésű, alakhoz simuló fekete sellőruhát viselt, amely minden domborulatát kiemelte.

A titokzatos nő felemelte a fejét, hogy szembenézzen a villogó kamerákkal. Lenyűgöző, földöntúli szépsége láttán a közönségnek egyszerre állt el a lélegzete. Az elit elcsendesedett, rettegve attól, hogy a beszéd megtörheti a varázslatot, amelyet a teremre borított.

A vörös szőnyegen mindössze néhány rövid lépésre álló Bianca diadalmas mosolya millió darabra tört. Puszta sokkban bámult Pierce dicsőséges kísérőjére. A vakuk elvakították, de nem tudta levenni a szemét a nő arcáról, akiről azt hitte, már legyőzte. Hangja megremegett, ahogy a név kicsúszott sápadt ajkain.

– Rowena?