A házból kiszűrődő zene fülsiketítő, az a fajta, ami a csontjaidban lüktet, és órákig zúg tőle a füled. Lökök egyet a bejárati ajtón, és kilépek. A hideg levegő hullámként csap meg, áldásos és mardosó is egyben. Mély és elkeseredett lélegzetet veszek, próbálom az oxigént egyenesen a lelkembe szívni. A bőröm nyirkos, a fejem szédeleg, és úgy érzem, a szívem sztepptáncot jár a mellkasomban.

Leülök a