Az erdő csupa káosz. Csizmák csikorognak a jeges ösvényeken, kiáltások verődnek vissza a magasba tornyosuló fenyőkről, az emberek megbotlanak és egymásba kapaszkodnak, ahogy megcsúsznak a rejtett jégfoltokon. Olyan ez, mint egy szétesett szarvascsorda, ami épp az aljnövényzeten zúg keresztül, és nekem csak az jár a fejemben, hogy másodperceken belül halottak lennének, ha ez az egyik régi küldetése